A számok kapcsán azért megoszlik a piaci szereplők véleménye, hogy mennyire lehet előrejelzőnek tekinteni az egész vállalati szegmens tekintetében, de mégis az első támpont a vállalati profitkilátások kapcsán. Az Alcoa bevételeinek kb. 50 százaléka származik Amerikán kívülről, így az időszak erős dollárja vélhetően kedvezőtlenül érintette az értékesítési számokat, amely mellett a periódus nyomott acélárai sem támogatták a profitszámokat.
A piaci konszenzus 11 centes egy részvényre jutó eredménnyel (EPS) kalkulál, amely természetesen jelentősen eltér 2009 azonos időszakának 26 centes veszteségétől. Ne felejtsük el azonban, hogy a bázisidőszak rendkívül borús kilátásokat és nyomott részvényárfolyamokat, felhalmozódott raktárkészleteket hozott, ellenben a mostani periódus már optimistább hangulatban telt.
A 2008-2009-es időszak azonban éles törést hozott az Alcoa (és egyben több más) vállalati fejlődési pályájába részben azért, mert eleve túlságosan nagy volt az üzemméret, másrészt azért, mert a megváltozott körülményekhez nem minden mamutvállalat tudott megfelelően alkalmazkodni. Talán ennek is köszönhetően újfent a kilátásokon és a víziókon lesz a hangsúly mind az Alcoa, mind más vállalatok esetében is.
