Mi mindent lehet rásózni az ügyfelekre?

Ezek olyan instrumentumok, amelyek pénzáramlását raktárakra, ipari parkokra, bevásárlóközpontokra, irodaházakra stb. bejegyzett jelzáloghitelek biztosítják. Amennyiben tehát ezen létesítmények pénzügyi helyzete problémássá válik, akkor az ostor a jelzálogkötvények vevőin csattan.
 
Természetesen a két említett bankház nem vevőként kerül a történetbe, hanem szervezőként, vagyis csupán a zsíros jutalékokat vágják zsebre. A szereplők egyébként vélhetően azért döntöttek a visszatérés mellett, mivel legutolsó gyorsjelentéseik  alacsonyabb kereskedési bevételeket tükröztek, valamint a kereskedelmi banki tevékenység sem kecsegtetett túl sok jóval. Ennek tükrében logikus lépés a bevételnövelés szempontjából a kereskedelmi ingatlanok fókuszba helyezése, más kérdés, hogy a lakáspiachoz képest valamivel kevésbé likvid szegmens egyes vélemények szerint további lejtmenetbe kerülhet (mivel itt nem még nem pukkant ki a lufi).

Ez vélhetően nem zavarja majd a befektetőket, a Citigroup és a Goldman által tervezett 788.5 millió dolláros kibocsátás vélhetően amúgy is csak egy tesztelés lesz. A piaci hírek alapján egyébként indokolt az óvatosság, hiszen ez csupán a harmadik ilyen jellegű tranzakció lesz idén.

Vegyes víziókat vázolt a Fed a tegnap megjelent bézs könyvben. A 12 regionális jegybank közül kettő jelezte, hogy stagnálást lát a gazdasági aktivitásban, kettő pedig a vártnál gyengébb növekedésről adott számot. Ennek hátterében részben a lakáspiac vajúdása és a kereskedelmi ingatlanok szenvedése áll, míg a mérleg másik serpenyőjében a szolgáltató szegmens növekvő aktivitása és a munkapiaci tendenciák halvány javulása állt. A beszámoló nem túlzottan hatotta meg a befektetőket, nyilvánvalóan sok újdonsággal nem szolgált az anyag. A kérdés a tőzsdei buli szempontjából továbbra is az, hogy meddig marad alacsonyan a kamat és mikor kezdi nagyobb ütemben visszaszívni a likviditást a Fed.