Egy friss felmérés szerint a lekötött betétek átlagos kamata 0,99 százalékra csökkent a tengerentúlon, amelyre a statisztika készítésének kezdőpontja, vagyis 1950 óta nem akadt példa. Ez a folyamat természetesen nem független az elmúlt bő 2 évben látott zéró közeli kamatszintektől, amelyet a Fed a fogyasztás felpörgetése és ezáltal a gazdaság talpra állítása miatt hozott létre (más kérdés, hogy minden mennyire sikerült).
A kereskedelmi bankokban lévő betétek állománya egyébként 20 éve nem látott szintekre süllyedt, részben azért, mert a befektetők magasabb kamatozású termékek felé fordultak. Így kerültek képbe az amerikai állam- és vállalati kötvények, de a kockázatosabb befektetések irányába is jelentős tőkeáramlás zajlott az elmúlt hónapokban, mind-mind hozzájárulva a lufik kialakulásához. Ez a történet teljesen beleillik ezen tőzsdei piramisjátékok kialakulásához, a kérdés azonban továbbra is az, hogy ezek mikor omlanak össze és ha összerogynak, az milyen utórengésekkel jár majd a kötvénypiaci hozamszintek, illetve más befektetési termékek vonatkozásában.
Ma a brit kamatdöntésre érdemes figyelni, a 13 órakor esedékes bejelentés várhatóan nem mozgatja meg a piacot (a 0,5 százalékos ráta tartása szinte biztosra vehető), a befektetők azonban sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy a szigetország jegybankja életbe léptet-e újabb pénzpumpát az eddigi 200 milliárd fontra rúgó programokon felül.
A korábbi kötvényvásárlások ugyan csökkentették a hozamszinteket, azonban a jegybankárok többsége szerint érdemben nem tudták beindítani a gazdaságot. A helyzet egyébként nem csupán a briteknél, hanem Amerikában és Európa más részein is többé-kevésbé hasonlóan alakult eddig.
