Hosszú távra tervez az ING
Bár a legutóbbi negyedéves adatokra még november 10-ig várni kell az ING Groupnál, Jan Hommen, a cég vezérigazgatója szerint a társaságnak jól megy, mind a banki, mind a biztosítói részleg rendben van. A holland pénzügyi csoport a válság során állami kölcsönt kapott, ám olyan feltételekkel, hogy biztosítói részlegét 2013-ig értékesítenie kell. Az üzletágak elválasztása már megkezdődött, a biztosítók értékesítését pedig tőzsdei részvénykibocsátás (IPO) keretében képzeli el a cég. Egy vagy két IPO-ra kerülhet sor, akár már jövőre is, ha a piacok vonzók lesznek a biztosítórészvények számára – közölte Hommen egy sajtóbeszélgetésen. A cég emellett az ingatlanbefektetési piacról is kifelé tart, kanadai ingatlanalap-kezelőjéből már ki is szállt, és máshol is csökkentette az ingatlanberuházások volumenét.
Magyarországon az ING-nek több tagvállalata van, a biztosító az életbiztosítási piac első számú szereplője, a banki fióktelep pedig főleg nagyvállalatok finanszírozásával foglalkozik. Ezeket a cégeket a jövőben is fenn kívánja tartani a holland pénzügyi csoport. „Elkötelezettek vagyunk Magyarország iránt” – mondja a vezérigazgató, aki az egész kelet-közép-európai térséget fontos befektetési területnek tartja az itteni komoly növekedési potenciál miatt.
A magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztéséről, illetve a magyar kormány kasszákkal kapcsolatos terveiről szólva az ING csoport első embere kifejtette: reméli, az intézkedés csak átmeneti lesz, a magánnyugdíjpénztárak ugyanis fontos szereplői a tőkepiacnak, amelyen keresztül a privát megtakarítások a gazdaságot támogatják. Orbán Viktor kijelentésére, miszerint a magánnyugdíjpénztárak Európában mindenhol megbuktak, Hommen úgy reagált, hogy a válságot a nyugdíjalapok is megsínylették ugyan, de hosszú távon szemlélve már megfordult a trend, és sok pénztár jól teljesít, komoly vagyont halmozott fel a tagok számláin.
A pénzügyi intézményeket sújtó különadóval kapcsolatban az átmenetiségben bízik Hommen, az ING nem tervezi, hogy a sarc miatt kivonul az országból. Ha viszont a különadó tartósan megmarad, a részvényesek érdekeit is figyelembe kell majd vennie a cégnek, amikor kialakítja a hosszú távú stratégiáját például a további terjeszkedésről. A különadó egyébként hideg zuhanyként érte az egész szektort, amely nehezen képes felkészülni a hasonló intézkedésekre. A különadók kivetése a pénzügyi szektorra a szakember szerint szembemegy egy másik szabályozási elvvel, amely az intézmények egyre biztonságosabb működését várná el. A bankok számára készült Bázel III és a biztosítókra vonatkozó Szolvencia II direktíva a jelenleginél magasabb tőkekövetelményeket vár el a cégektől. Ezeket viszont, ha az adók elviszik az érintett társaságok nyereségét, nehéz lesz teljesíteni. HB
