Pénz- és tőkepiac

Munkácsi-fotók Budapesten

A fotográfia a kultúra egyik olyan területe, ahol hosszan sorolhatjuk a világ vezető alkotói közé emelkedett magyar származású művészek neveit Moholy-Nagy Lászlótól André Kertészen és Robert Capán át Martin Munkácsiig.

„1932-ben láttam Martin Munkácsi egyik fotográfiáját. […] Hirtelen rádöbbentett, hogy a fotográfia által a pillanatban ragadhatjuk meg az örökkévalóságot. Ez az egyetlen fénykép, amely maradandó hatással volt a munkásságomra.” Henri Cartier-Bresson, az egyetemes fotótörténet egyik géniusza írta ezt a fotótörténet egy másik géniuszáról, Martin Munkácsiról, vagyis Munkácsi Mártonról (1896–1963), pontosabban annak Néger fiúk a Tanganyika tavon című, Libériában, 1930 körül készült fotójáról.

A fotográfia a kultúra egyik olyan területe, ahol hosszan sorolhatjuk a világ vezető alkotói közé emelkedett magyar származású művészek neveit Moholy-Nagy Lászlótól André Kertészen és Robert Capán át Martin Munkácsiig. Capa munkáinak tavalyi, tömegeket vonzó kiállítása után a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum termeiben most Munkácsi alkotásaiból láthatunk összeállítást az életművét 1923-tól halálának évéig, 1963-ig átfogó, több mint 250 képet felvonultató kiállításon 2011. január 9-ig. Az anyag, számos vintázs kép (lásd másik cikkünket az oldalon) és néhány későbbi nagyítás több állomásból álló sorozat részeként, hamburgi, berlini, New York-i, San Franciscó-i és moszkvai bemutatás után érkezett Budapestre, s a tárlat Munkácsi munkásságának egyik saját maga által, a New York-i Harper’s Bazaar magazinban megfogalmazott alapelve alapján kapta a Think While You Shoot, vagyis Gondolkodj, miközben fotózol címet. A sajtó- és divatfotózásban alapvető fordulatokat hozó Munkácsi ugyanis elképesztő módszerességgel kereste – és találta meg – a téma bemutatására a legalkalmasabb, legkülönlegesebb szögeket, perspektívákat, s például az ellenfény alkalmazásával való folyamatos kísérletezésének eredményei sem véletlenül tananyagok a világ számos helyén leendő fotográfusok és fotótörténészek számára.

A termekben járkálva több olyan fotót láthatunk itt újra, ezúttal eredetiben, amelyet a közönség jól ismer, de annyira önálló életet él a vizuális kultúrában, hogy talán nem is ugrik be róla Munkácsi neve – ennél jobban kevés dolog jelezheti egy fotó sikerét. A Budapest után Berlinben, majd a 30-as évek közepétől New Yorkban élő, s közben Libériától Brazíliáig számos helyen dolgozó mester híres afrikai szociofotói vagy a vetődő kapusok, a napernyős strandfotók, a Zeppelin-utazás vagy a Copacabana képei, a fotóesszék darabjai, a focimeccs és a bikaviadal történéseit a stadionbeli közönség reakcióin, arckifejezésének a változásán keresztül követő felvételek közül néhány biztosan ismerős lesz.

A portrékon Louis Armstrongtól Marlene Dietrichen és Fred Asteiren át Katherine Hepburnig láthatjuk több évtized sztárjait, s szerepel a tárlaton Frida Kahlo és Diego Rivera közös portréja is, amelynél tömörebben és pontosabban valószínűleg lehetetlen megfogalmazni, érzékeltetni a két festőlegenda karakterét és viszonyát.

A látványos, világosan strukturált, szórakoztató és a laikus érdeklődők, valamint a szakma számára is biztosan emlékezetessé váló kiállítás kurátora, F. C. Gundlach német divatfotós és gyűjtő, a magyarországi adaptáció pedig Gundlach mellett a ludwigos Oltai Katát és munkatársait dicséri.

műkincspiac műkincsek munkácsy fotózás kiállítás
Kapcsolódó cikkek