Nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki a kormányfő Selmeczi Gabriellát; a fideszes országgyűlési képviselő vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, mekkora kár érte a magánnyugdíjpénztárakba befizetőket. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: mindenki szabadon dönthet majd arról, hogy visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy marad a magánnyugdíjpénztárban. Készül egy javaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter két héten belül terjeszt a kormány elé. Eszerint a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam el fogja ismerni az érintett befizető veszteségeit.
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára kijelentette: az állami nyugdíjrendszer távolról sem olyan hatékony és biztonságos, mint ahogyan azt most a kormány – a magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása kapcsán - állítja. Sőt: az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán. Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben szükségessé vált drasztikus kiigazítások közel 40 százalékos negatív hozamot jelentettek a járulékfizetőknek. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
A TÁRKI tanulmánya szerint az állami felosztó-kirovó pillér nyugdíjait a járulékfizető kapacitásba történt múltbéli beruházások eredményéből fizetjük ki. Elvileg az ilyen beruházások hozamai mérhetőek, és a keresztmetszeti vagy éves hozamok a felosztó-kirovó nyugdíjpillérben éppúgy értelmezhetők, mint a tőkefedezeti pillérben. „A felosztó-kirovó pillér keresztmetszeti hozama a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségállományának azon éves növekménye, ami mellett a rendszer hosszú távú egyensúlya megvalósul” – állapítja meg a tanulmány.
A járulékvagyon, 1992-2008
A keresztmetszeti hozamráta ismeretében megmondhatjuk, hogy milyen teljesítményt nyújtott a felosztó-kirovó pillér Magyarországon a rendszerváltás után, a járulékvagyon radikális csökkenése és a nyugdíjkötelezettségek növekedése idején, majd a 2000-es évek elején, amikor a két Ratkó-nemzedék (az eredeti Ratkó-generáció és a Ratkó-unokák) egyszerre volt járulékfizető.
A nyugdíjrendszer éves hozamai, 1992-2008
„Az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban” – mutatott rá a főtitkár. A rendszert 1992-ben csak a várományok 31 százalékos leértékelésével lehetett volna stabilizálni, ami jóval meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket. Ezután ráadásul még további negatív hozamokat eredményező évek következtek. Az 1995-19967-os mélyponton az zegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot – állapítja meg a tanulmány.
„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a magánnyugdíjpénztári pillérre is támaszkodjunk” – vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Mivel a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly jelentőséggel bír. Hiszen, ahogy arra a kutatás rámutatott az állami nyugdíjrendszernek is voltak veszteséges időszakai a kilencvenes években, míg a nyugdíjpénztárakat a gazdasági válság hozta nehéz helyzetbe. Ám mindkét pillér esetében – eltérő alapokon ugyan - megtörtént a kiegyensúlyozás. A magánnyugdíjpénztárak 2009-ben 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el, így a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai ledolgozták a pénzügyi válság során elszenvedett veszteségeiket. A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.
