A tárca a hazai befektetők által tulajdonolt, nyílt ingatlanbefektetési társaságok (REIT) létrehozásában látja az egyik komoly lehetőséget a „Kelet-Európa Luxemburgja” státus eléréséhez vezető úton. A REIT-ek tőzsdére bevezetett, nyilvános részvénytársaságok lennének, amelyeket hazai kis- és intézményi befektetők tulajdonolnának, a cégek által elért profit 90 százalékát pedig a részvényesek kapnák meg formájában. Az új társasági forma célja az ingatlanfejlesztő és -bérbeadó piac élénkítése, úgy, hogy ebből hazai tulajdonosok profitáljanak. A lépéssel – mutat rá a dokumentum – élénkülhet a bérlakás-piac is, és ez hozzájárulhat a munkavállalói mobilitás növeléséhez.
A REIT kulcsfontosságú előnye mindemellett, hogy az általa biztosított holdingstruktúra versenyképes lehet a Luxemburgra és Ciprusra jellemző offshore-megoldásokkal szemben, így több tízmilliárd forint vándorolhat vissza a magyarországi piacra. A REIT-ek emellett a foglalkoztatottság növekedéséhez is hozzájárulhatnak, hiszen az általuk generált ingatlanpiaci élénkülés közvetett hatásaként nagyjából 10 ezer új munkahely létrejöttével lehet számolni.
A munkaanyag emellett emlékeztet arra: hazánk már felkészült a nyílt végű befektetési alapokra vonatkozó új európai uniós direktíva (UCITS IV.) – várhatóan a jövő év első felében történő – hatálybalépésére: ezáltal pedig lehetővé válik, hogy – a szükséges felügyeleti engedélyek beszerzését követően – külföldön kibocsátott befektetési jegyeket és más értékpapírokat szabadon áruljanak a magyar piacon.
A kormányzat – emlékeztet a dokumentum – az adóreformmal is igyekszik ösztönözni a piacot: így a befektetések hozamait és az osztalékot terhelő kulcsa 20-ról 16 százalékra csökken 2011-től, és 100 százalékos adókedvezmény jár a tartós befektetési számlák és a nyugdíjcélú megtakarítások hozamainál is. Ez pedig – állapítja meg az NGM – Magyarországot vonzó befektetési célponttá teszi az alapkezelők számára, és növekedhet a pénzügyi szolgáltatások színvonala, illetve a megtakarított
Az alternatív befektetésialap-kezelőkre (AIFM) vonatkozó direktíva – amely az alapok egy részénél a helyi szabályozást váltja ki – szintén hozzájárulhat a választék bővüléséhez, és ösztönzi a termékfejlesztést, hiszen a növekvő verseny miatt az alapkezelők nem elégedhetnek meg annyival, hogy egyszerűen lemásolják más szolgáltatók vagy az anyacégük konstrukcióit.
Az NGM anyaga úgy, ahogy van, vicc – mond nem túl hízelgő véleményt az elképzelésről Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint a dokumentum megfogalmazása gyermeteg, a benne lévő pontok közötti összefüggés pedig homályos. A szakember nem érti, miért gondolja a kormány, hogy bárki is Magyarországra hozná a befektetéseit, amikor ellehetetlenítik a legnagyobb intézményi befektetőknek számító magánnyugdíjpénztárakat, kiszámíthatatlan adókat vetnek ki a pénzügyi szektorra. „A Közép-Európa pénzügyi központja címről már egyébként is lekéstünk, ez a központ jelenleg Bécs” – mondja Duronelly.
