A lakásbiztosítások és ezzel együtt az ebbe kategóriába tartozó társasházi biztosítások száma az idei harmadik negyedévben növekedésnek indult Magyarországon, jelenleg az ingatlanok 71 százaléka rendelkezik biztosítással – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Gilyén Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője úgy látja, hogy a lakásbiztosítási penetráció alig marad alatta az uniós átlagnak.
A lakásbiztosítások mellé kiegészítő biztosításként köthető felelősségbiztosítás jelentősége különösen ilyenkor, télen erősödik, amikor mint mondta, télen jellemzően megnő az olyan balesetek száma, amelyek során egy „harmadik fél” szenved kárt a társasházak hibájából, például a tetőről lecsúszó hó vagy a síkos járda miatt. A szakértő hangsúlyozta, hogy az ilyen esetekben a magyar jog szerint a felelősség kérdését eldöntheti, hogy a társasház kellő gondossággal járt-e el. Ha például a tetőre nem szereltek hófogót, a lecsúszó és kárt okozó hó kapcsán a felelősség egyértelműen a tulajdonosokat terheli, akiknek tulajdoni hányaduk arányában kell helytállniuk.
Jelenleg tizennégy társaság kínál ingatlanbiztosítást, amelynek sokféle típusa létezik az „alap” csomagtól az "all risk" típusú szolgáltatásokig. A két szélső kategória közötti árkülönbség akár több tízszeres lehet, hiszen a teljes védelmet biztosító módozatok akár egy, a lakásban eltört kínai váza után is fizetnek. Gilyén Ágnes úgy látja, ezen a területen olyan erős a piaci verseny, hogy a díjak idén legfeljebb az mértékével emelkedtek.
Ezzel egyetért a K&H Biztosító kárrendezési vezetője is, aki szerint a társasházak esetében a felelősségbiztosítás mértéke jelenthet gondot. Egyes társasházkezelők ugyanis az alacsony ár érdekében csak pár millió forintos felelősségi limitet igényelnek, holott elég, ha a tetőről lezuhanó hó több autót is összetör, és máris elégtelennek bizonyul egy 5 millió forintos felelősségi limit. Hangyási István hozzátette: nem érdemes ezen takarékoskodni, mivel a díjak tekintetében messze nem jelent akkora többletet a megfelelő limit megvásárlása, mint amennyit egy társasház veszíthet ilyen esetben. Mint mondta, fontos tudni, hogy a hagyományos társasházi biztosítások nem fedezik a lakók egymásnak okozott kárait, illetve a lakók által a közös helyiségben okozott károkat. Ezért az ilyen esetek fedezésére célszerű kiegészítésként úgy nevezett keresztfelelősségű biztosítást kötni.
A biztosítási szakember elmondta: jelenleg 1 millió 412 ezer lakás rendelkezik biztosítással, a K&H adatai szerint ezeknek 37 százaléka társasházi biztosítás, 63 százaléka pedig egyéni lakásbiztosítás. Mivel Magyarországon a társasházaknak kínált szolgáltatások később jelentek meg, sok ingatlan esetében átfedés alakult ki az egyéni és a társas formák tekintetében. Az arányok azonban jól mutatják, hogy a biztosítók számára komoly bővítési lehetőségeket jelent ez a szektor. Hangyási István hozzátette: a korábbi években gyilkos árverseny alakult ki ezen a téren, egyes biztosítók akár 50 százalékos díjkedvezményeket is kínáltak az önrész megemeléséért cserébe. Mostanra azonban ez a tendencia visszafordult, a társasházkezelők többsége rájött, hogy nem érdemes a minimális árra törekednie.
Bár a minimális árat sok esetben éppen a lakóközösségek szorgalmazzák, amelyek nem feltétlenül értik meg, mit takar a felelősségbiztosítási elem – mondta Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. A Szövetség vezetője szerint a tagjaik által kezelt házak mindegyike biztosított, de továbbra is sok a piacon a "megélhetési közös képviselő", aki nem felel meg a szakmai elvárásoknak. Langer Ivánné szerint gondot jelent, hogy a jogszabályok szerint nem kell társasházkezelői szakmai végzettséggel rendelkeznie annak, aki a saját házát képviseli.
