Az, hogy a 18-ból 11 kassza életképes maradt, annak is köszönhető, hogy a kis pénztárak közül többnél is bőven az országos átlag fölött volt a maradók aránya. A legnagyobb arányban a Dimenzió tagjai közül „szerződtek ki”, 11,4 százalékuk maradna a pénztárban, ez lehet, annak is köszönhető, hogy ez a pénztár a hozamok terén az elmúlt két esztendő egyik legjobban teljesítő intézménye volt. Az 1430 maradó azonban nem elég a pénztár fennmaradásához. A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának is csaknem minden tizedik tagja nyilatkozott, de ők is kevesen maradtak a túléléshez. A szintén viszonylag kicsinek számító Budapest Magánnyugdíjénztárat és az MKB Nyugdíjpénztárat viszont megmentették a nagy arányban nyilatkozó hűséges tagok, így folytathatják tovább. A tegnapi összesítés szerint a korábban közölt 102 ezernél kevesebben, csak 97 422-en nyilatkoztak a maradásról. A különbség oka az, hogy a nyugdíjbiztosítónál időközben kiszűrték az érvénytelen, a visszavont és az esetlegesen többszörösen is lekönyvelt nyilatkozatok nagy részét. Az adatok teljes feldolgozása még mindig nem történt meg, így a pontos számok még változhatnak kisebb mértékben – mondta lapunknak Szőke Lovas Zsuzsa, az ONYF sajtótitkára.
Bár a számítások szerint elsősorban azoknak érte meg maradni a pénztárakban, akik már hosszú szolgálati időt szereztek, és viszonylag magas a számlaegyenlegük, az állami nyugdíjrendszerből kiszerződők nagy része fiatal, több mint kétharmaduk negyven év alatti. Ők döntő többségükben pályakezdőként kötelezően léptek be a kasszákba, és sokuknak valószínűleg az állami nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idejük sincs meg. A férfiak közül többen nyilatkoztak a maradásról, tíz jövőbeni pénztártag közül hat az erősebbik nemhez tartozik majd. Ami a földrajzi megoszlást illeti, a maradók több mint fele budapesti vagy Pest megyei, a vidéki lakosok közül Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében maradt a legtöbb magánnyugdíjpénztártag.
