Előzetesen mintegy 60-70 ezer nyilatkozóval számoltak, a tegnapi este ez a szám már meghaladta a 95 ezret. A végleges adatok tehát jóval meghaladják a korábbi előrejelzéseket, de senki nem gondolt arra, hogy a 100 ezret is meghaladja. A szám azonban még mindig elenyésző a hárommillió taghoz képest. Budapesten a Fiumei úton csaknem 29 ezren adtak le nyilatkozatot, a főváros után a megyei jogú városok közül Győrben maradtak legtöbben magánpénztári tagok.
A tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok száma 479 fő volt. 2011. február 28-áig igazolási kérelemmel 50 fő jelezte nyilatkozattételi szándékát. A nyilatkozatok feldolgozását követően az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011. március 1-ig ütemezetten adja át a magánnyugdíj-pénztári nyilatkozatokat az érintett magánnyugdíj-pénztáraknak - áll az ONYF közleményében.
Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert - tájékoztatott az MTI-Eco. A miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfő esti adatok szerint 102 019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102 458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett. Selmeczi Gabriella közölte: a vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják. Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat.
Az ONYF februárban értesíti a magán-nyugdíjpénztárakat a maradókról, amely alapján a kasszáknak a rendelet szerint egy ütemtervet kell elkészíteniük - mondta lapunknak Binder István, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Erre a szolgáltatóknak 45 nap áll rendelkezésükre (április 18-ig), a PSZÁF-nak három napon belül visszajelez a pénztáraknak az ütemterv jóváhagyásáról. A rendelet ugyan nem határoz meg pontos határidőt, ameddig a pénztáraknak a tagokkal valamint az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) el kell számolnia, de a felügyelet már egyeztetett a pénztárak többségével, s kivétel nélkül mindegyikük szeretné lezárni a folyamatot legkésőbb az év végéig.
Binder István felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárak az elszámolási napon esedékes reálhozamot fizetik ki (ha van egyátalán). Elemző becslésekre hivatkozva elmondta, ez 100-200 milliárd forintra rúghat. A magánkasszák összvagyona a legutóbbi, szeptember 30-ai adat szerint 3047 milliárd forint.
A tb-rendszerbe átlépők pénztári vagyonátirányítása a Stabilitás Pénztárszövetség becslése szerint májusban indulhat el. Az Alkotmánybíróság várhatóan februárban dönt a rendeletről. Stabilitás elnöke, Bába Julianna az Mfornak korábban elmondta, legalább 90 százalékos esélyt ad arra, hogy a taláros testület megsemmisíti a diszkriminatív nyugdíjpénztári rendelkezést. Kerestük a nyilatkozatokkal kapcsolatban a pénztárszövetséget, ám ők ma nem adnak nyilatkozatot, az érintetteket egy szerdai sajtótájékoztatón keresztül értesítik.
Mivel hétfőn volt az utolsó esély a nyilatkozatok megtételére, már kora reggel kígyózó sorok álltak a nyugdíjfolyósító mindhárom budapesti irodájánál és több megyei jogú városban is. Azonban néhány órával később az ügyintézés már zökkenőmentesen haladt. Beigazolódtak azok a várakozások, hogy a maradók döntő többsége az utolsó pillanatra hagyja nyilatkozatának megtételét. Az ONYF szerint ez akkor sem lett volna másként, ha a törvényi határidő esetleg más dátumot jelölt volna meg határidőként.
Aki a magánrendszert választotta, annak személyesen kellett nyilatkoznia erről a 36 nyugdíj-biztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. Aki nem nyilatkozott, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései – a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam – adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (ennek az idén december 1-jétől nyugdíj-hozzájárulás lesz a neve); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
Ahogy arról lapunk korábban is beszámolt, a jogszabály szerint a várt juttatásnál vélhetően jóval kevesebb, úgynevezett időskori járulékot kap az a magánnyugdíjpénztári tag, aki január 31-éig kezdeményezi tagságának fenntartását, még akkor is, ha kasszája létszámhiány miatt megszűnik, de a nyilatkozó nem szeretne a fennmaradó pénztáraknál maradni, s átkerül az állami rendszerbe.
A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint kétezer tagra van szüksége egy kasszának, hogy tovább tudjon működni. Azok, akik egyébként egy kis taglétszámú pénztárnál maradnának, de a szolgáltató megszűnik a kis létszám miatt, február végéig nyilatkozhatnak arról, hogy melyik fennmaradó pénztárba szeretnének lépni. Aki ezt a nyilatkozatot nem teszi meg, hiába nyert időt a döntésre, ha nem választ pénztárat, igencsak rosszul járhat.
A törvény szerint ugyanis már kezdeményezte magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, így 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. Egyedül egy úgynevezett időskorú járadékot kaphat, amelyet nem az állam, hanem az önkormányzat utal. Ennek összege a mindenkori minimálnyugdíjhoz kötött, amely 2011-ben 28 500 forint. A járadék életkori csoporttól függően 22 800 és 37 050 forint között alakul havonta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) A magyar nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjpénztári szektor jellemzői című tanulmánya szerint a magán-nyugdíjpénztárak vagyona a 1998-as 25,07 milliárd forintról 2009 év végére azonban 2649 milliárd forintra nőtt.
2009-ben a hat legnagyobb magánnyugdíjpénztár – az OTP, az AEGON, az ING, az Allianz, az AXA és az Évgyűrűk - már a tagok 87,8 százalékát vagyon 84,36 százalékát foglalta magában, a három legnagyobb pedig a tagság 64,4, a vagyon 62,49 százalékát ölelte fel – áll az MNG elemzésében.
Mennyi pénzt bukik az állam?
A százezer maradó pénztártag vagyonáról egyelőre semmit sem tudunk, de talán nem életszerűtlen azzal a feltételezéssel élni, hogy az átlagosnál nagyobb vagyonnal rendelkezők döntöttek zömmel a maradás mellett. Ha mondjuk a maradók vagyonát átlagosan kétmillióra becsüljük, az államhoz mintegy 200 milliárddal kevesebb vagyon érkezik. Ehhez jön még a fentebb említett szakértői becslés a reálhozamok kifizetésére, így akár 400 milliárddal kevesebb is érkezhet az államhoz.
