Halványuló osztalékpapírok
A távközlési szektorra kivetett különadó alaposan megmozgatta a cég részvényeinek árfolyamát az utóbbi fél évben, sőt, a befektetők már az adó bejelentése előtt a vállalat nyereségének és részvényosztalékának visszaesésére számítottak. Ezért csökkent, majd a korábbi 74 helyett 50 forint osztalék kifizetéséről szóló hír után alacsonyabb szinten stabilizálódott az árfolyam. A különadó 2013-as megszüntetéséről szóló hír hatására azonban erősödött a papír.
„Az osztalékfizetés előtt a részvények ára annyit emelkedik, mint amennyi az osztalék összege” – mondja Háda Bálint. Az ingadozó osztalékú részvényeknél néhány napig, a stabil osztalékúaknál viszont akár több hónapig is eltarthat ez a folyamat. Az idén azonban ezt a hatást jelentős mértékben csökkenti, hogy a fontosabb külföldi intézményi befektetők fokozatosan elfordulnak a magyar részvénypiactól. Ráadásul az említett adózással kapcsolatos spekulációk is befolyásolják az árfolyam alakulását.
A vezető elemző szerint három csoportba sorolhatók az osztalékot fizető részvények. A már említett, hagyományos osztalékpapírok közé tartoznak az energiaszolgáltató cégek, a kommunális vállalatok és a kisebb távközlési társaságok. A második csoport befektetői a piacbővülésből, így az árfolyamnyereségből is számítanak hozamra. A magyar részvénypiacon ilyen például a Mol és az OTP Bank. A kettő között található a harmadik csoport, vagyis azon cégek papírjai, amelyek osztaléka nem stabil, de kiszámítható, mint mondjuk a Richteré, amely adózott nyereségének 25 százalékát szokta osztalékként kifizetni.
A magyar tőzsdecégek idei osztalékairól azt tudjuk, hogy az Egis 120, a Magyar Telekom 50 forintot fizet. A Richter tavalyi, az azt megelőző évit felülmúló nyeresége lehetővé teszi, hogy legalább 450 forint osztalékot fizessen. Az OTP Banknál azt jelentették be, hogy lesz osztalékfizetés, de a mértékét nem fedték fel.
