A befizetett tagdíjak összege 264,6 milliárd forint volt, vagyis az egyenlegek növekedéséhez valamivel nagyobb mértékben járultak hozzá a hozamok, mint a friss befizetések. A pénztárak vagyona mindezek eredményeként a múlt év végén már meghaladta a 3100 milliárd forintot is. A viszonylag magas hozamhoz kockáztatni kellett. A magyar állampapírok a befektetések kevesebb mint felét tették csak ki, kockázatosabb eszközökben, részvényekben és befektetési jegyekben pedig a portfóliók valamivel több mint 40 százaléka volt.
A 18 magánnyugdíjpénztárnak az év végén 3,115 millió tagja volt, vagyis egy átlagos számlán csaknem egymillió forintnyi megtakarítás gyűlt öszsze. A végnapjaikat élő intézményekbe a tavalyi utolsó negyedévben már csak kevesen léptek be, az év egészében viszont 118 ezerrel bővült a taglétszám. Bár tavaly január óta szigorúan, akár a tőke- és hozamgarancia elveszítésével büntetik a gyakran pénztárat váltó tagokat, a kasszájukat lecserélők száma tovább gyarapodott, 266,5 ezer ember lett hűtlen a korábbi intézményéhez.
pénztárak közötti vándorlásban komoly szerepük lehetett a közvetítőknek is, ezekre minden korábbinál többet költöttek a kasszák. A toborzást jól megfizették, ha ugyanis minden egyes be- és átléptetést ügynök vezényelt volna le, az adatok alapján még akkor is több mint 10 ezer forint üthette ügyletenként a markukat. Ennél azonban nyilván kevesebb volt a megbízásaik száma, így még nagyobb lehetett az egy közvetített ügyletre jutó jutalék összege. Valószínűleg a magas jutalékoknak is köszönhető, hogy a pénztárak működési szinten súlyos, csaknem 2,4 milliárd forintos veszteséggel zárták a múlt évet.
A kasszáknak sikerült ugyan lejjebb faragniuk a kiadásaikat, de ez nem volt elég, hiszen bevételeik is csökkentek. A működési célú bevételek tavaly 15 milliárd forint alá süllyedtek, ebben komoly szerepe lehetett annak is, hogy az utolsó két hónapban az ennek alapját képező tagdíjakat az állam elvonta.
Marketingre, reklámra és propagandára tavaly 15 százalékkal kevesebbet költöttek a kasszák, mint 2009-ben, összesen félmilliárd forintot, az utolsó negyedévben pedig 97 milliós volt a szektor reklámcélú kiadása. Ez viszonylag alacsonynak számít az elmúlt időszak átlagához képest, ennél kevesebbet például utoljára 2009 első negyedévében fordítottak hirdetésekre az intézmények. A PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díj és a pénztári alkalmazottak fizetésére költött összeg nőtt tavaly, a vezetők tiszteletdíja viszont tovább csökkent. A menedzserek díjazására összesen 168 millió forintot költöttek a pénztárak, vagyis egy-egy kassza átlagosan 615 ezer forint körüli bruttó fizetést tudott adni az első számú vezetőjének.
Zsugorodó önkéntes kasszák
Tavaly újabb harmincezer ember hagyta el az önkéntes nyugdíjpénztárakat, így az intézmények taglétszáma 1,3 millió alá süllyedt. Ilyen kevés tagja utoljára 2005-ben volt az önkéntes kasszáknak.A tagdíjbevételek is tovább zsugorodtak, már a 84 milliárd forintot sem érték el. Az adatok szerint a munkáltatók döntöttek úgy – talán a 25 százalékos közteher hatására –, hogy kevésbé támogatják dolgozóik öngondoskodását.
A munkáltatói tagdíj-hozzájárulások ugyanis 2010-ben több mint 20 százalékkal csökkentek, miközben a tagok saját befizetései szinten maradtak.
A tagdíjbevételek is tovább zsugorodtak, már a 84 milliárd forintot sem érték el. Az adatok szerint a munkáltatók döntöttek úgy – talán a 25 százalékos közteher hatására –, hogy kevésbé támogatják dolgozóik öngondoskodását.
A munkáltatói tagdíj-hozzájárulások ugyanis 2010-ben több mint 20 százalékkal csökkentek, miközben a tagok saját befizetései szinten maradtak.
Biztató hír, hogy a nem egészen 40 milliárd forintnyi felvett megtakarítás alig több mint negyedét tették csak ki a tízéves várakozási idő után, ám még nyugdíj előtt felvett pénzek. A befektetéseiken az önkéntes kasszák is jól kerestek, ám csaknem 800 milliós veszteséget halmoztak fel. -->
