Nem mindegy, melyik önkéntes nyugdíjpénztárba teszi az ember a pénzét – ez az egyik tanulsága a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által néhány napja publikált adatoknak. Az önkéntes kasszák hozamai között ugyanis jóval nagyobb különbségek lehetnek, mint a magánkasszákéinál. Ennek a legfőbb oka az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési politikáját nem szabályozzák olyan szigorúan, mint a magánkasszákét, így sokkal nagyobb eltérés lehet az egyes portfóliók kockázatosságában is.
A piaci szereplők száma a beolvadások, felszámolások és végelszámolások miatt folyamatosan csökken, 2010 végén már csak 60 önkéntes nyugdíjpénztár volt Magyarországon. Közülük a hozamok terén az abszolút győztes a Lilly Nyugdíjpénztár lett 25,69 százalékos teljesítményével. Hiába vonzó azonban a potenciális ügyfelek számára ez az elképesztően magas hozam, a dallamos nevű nyugdíjkassza ugyanis zárt pénztár, ahova nem léphet be bárki, a felügyelet adatai szerint mindössze 194 tag élvezheti a kiemelkedő nyereséget. Tízéves időtávon nézve egyébként már a Lilly sem tartozik a legjobbak közé, 7,03 százalékos éves hozamával a középmezőnyben foglal helyet.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak között 24 zárt intézmény található, a többiek elvileg bárkit fogadnak. Róluk általánosságban elmondható, azokat volt érdemes tavaly választani, amelyek többféle portfóliót is kínáltak, és az alapok közül megérte volna a legkockázatosabb, legmagasabb részvényhányadúban tartani a vagyont. Az ügyfelek azonban nem így tettek, a vagyoni adatok szerint a legnagyobb, százmilliárd forintnál is több vagyont kezelő pénztárak legjobban teljesítő alapjaiban például csak néhány százmillió vagy alig egymilliárd forint volt. A „kicsiket” egyébként 2010-ben a hozamok terén megverték a nagy, pénzügyi intézményi hátterű önkéntes kasszák. A teljes piacon összesen öt olyan portfólió akadt, amelynek a hozama meghaladta a 15 százalékot, ezek közül hármat a vagyonukat tekintve is dobogós helyen álló pénztárak kezeltek. A legjobb eredményt az Allianz úgynevezett kockázatvállaló portfóliója érte el, csaknem 18,5 százalékot szedett tavaly magára. Nem panaszkodhatnak azonban az Aegon azon kliensei sem, akik az F portfóliót választották. Ez az alap a klímaváltozás várható nyerteseinek részvényeibe, a „zöld” cégekbe fekteti a pénzt, és ezzel 17,59 százalékot keresett tavaly a tagoknak. A piacvezető OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál is a legrizikósabb, 90 százalékban részvényeket tartalmazó „dinamikus” alapot választók jártak a legjobban, nekik 15,31 százalékot hozott a befektetésük. Hasonlóan magas hozamokat tavaly még a Budapest Nyugdíjpénztár „aktív” portfóliója és a Rába nyugdíjpénztár alapja ért el. A Budapest egyébként abból a szempontból kilóg a sorból a pénzügyi hátterű kasszák közül, hogy nála az „aktív” portfólió viszonylag nagy, több mint 14 milliárd forint van benne.
A magánkasszákhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárakra is igaz, hogy a portfóliók döntő többségén reálhozam keletkezett. A több mint száz különféle portfólióból mindössze nyolc olyan volt, amelynek a hozama nem érte el a 4,7 százalékot. A nagyobb, többféle alappal rendelkező pénztáraknál jellemzően a szolgáltatási vagy a legalacsonyabb kockázatú portfóliók hozama maradt el a pénzromlás ütemétől, ez vélhetőleg az alacsony kamatkörnyezet következménye is. A legalacsonyabb hozamot elért három pénztárnak – a Tempó, az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár és a Quaestor – viszont mindössze egy portfóliója volt, és ezeknek a hozama 4 százalék alatt maradt.
Míg rövid távon a nagyobb intézmények magas kockázatú alapjai lettek a nyerők, hosszú távon még mindig a kisebb pénztárak viszik a prímet. Közülük is azok, amelyek bevezették a választható portfóliós rendszert, amelyen belül jellemzően a magas kockázatú alapok állnak a legjobban évtizedes időtávon is. A legjobbak között ott van a Bizalom Nyugdíjpénztár, amelynek „dinamikus” alapja 9,66 százalékos éves hozamot ért el az elmúlt évtizedben, de a két kevésbé kockázatos portfóliója is bőven az átlag fölött teljesített. A másik kiemelkedően teljesítő pénztár az Életút volt, ennek D jelű, magasabb kockázatú portfóliója évesítve 9,83 százalékot hozott 2001 óta.
