Enyhül az árfolyamnyomás

Ha tartós marad a forint elmúlt napokban tapasztalható erősödése, a következő hónapokban akár 3-4 százalékkal is csökkenhetnek a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei. Mindenképp biztató jelnek értékelhető, hogy a hazai deviza tegnap reggel már a 200 forintos lélektani határt is átlépte a svájci frankkal szemben – igaz, utána a kedvezőtlen helyi inflációs adat hatására korrigált a kurzus –, az euró árfolyama pedig napok óta a 265-ös szint környékén mozog.

Igazán érezhető változás persze csak akkor következhet be, ha a jelenlegi szinteknél is lejjebb megy az alpesi deviza és az euró kurzusa. A forint ugyanis – az elmúlt hetek erősödése ellenére – még mindig 210,9-es átlagárfolyamot produkált a frankkal szemben, amely a tavalyi, kereken 200 forintos átlagkurzushoz képest nagyjából öt százalékkal még mindig gyengébb. (Az euróval szemben ugyanakkor kicsit javítani tudott az év eddigi részében a hazai fizetőeszköz: a 271,8 forintos, a Bloomberg által kalkulált átlagkurzus bő háromegységnyivel kevesebb a tavalyinál.)

Az árfolyamok mellett ugyanakkor lényeges a törlesztőrészletek további alakulása szempontjából a kamatkörnyezet alakulása is: az Európai Központi Banktól már mára kamatemelést várnak az elemzők, és később várhatóan a svájci jegybank is szigorít, és ez tükröződhet a hitelek árazásában is.

Vízkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a forintot a tervezett reformintézkedések kedvező fogadtatása nyomán kialakult pozitív kép, a kedvező fizetésimérleg-adat, a sikeres külföldi kötvénykibocsátás tartja immár huzamosabb ideje a 270-es szint alatt az euróval szemben. Így lehetséges az is, hogy a környezetünkből jövő negatív hírek (költségvetési problémák, leminősítések) sem tudtak érdemben változtatni a kedvező megítélésen. „Úgy véljük, minden pozitív hír ellenére a 265-ös szint egy komoly választóvonal, egyelőre kevés esélyt látunk ennek a számottevő és tartós áttörésére. A forint svájci frankkal szembeni árfolyamának sorsa elsősorban az euró és a svájci frank viszonylatában dől majd el, itt a kockázatok pedig sokkal összetettebbek, s a hazai gazdasági, gazdaságpolitikai fejleményektől, döntésektől nagyrészt függetlenek” – teszi hozzá a Generali Alapkezelő elemzője. Peter Brezinschek, a Raiffeisen Bank International AG-hoz tartozó Raiffeisen Research vezetője pedig kissé szkeptikus a forinttal és a román lejjel szemben, és a következő három-hat hónapban inkább a cseh koronától és a lengyel zlotytól vár erősödést.

A hazai háztartások devizakitettsége mindenesetre még mindig igen magas. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, februári adatai szerint az idegen fizetőeszközben nyilvántartott hitelek aránya megközelítette a 66 százalékot a lakosság portfóliójában, ez még mindig több mint 5400 milliárd forintnak megfelelő hiteltömeget jelentett.

A jegybank adatai szerint a hazai háztartások 1165 milliárd forintot tartottak devizabetétben februárban, ez a teljes mennyiség 15,8 százalékát tette ki. A devizabetétek túlnyomó részét – 80 százalékát – éven belül lekötve tartják a háztartások.

A jegybank adatai szerint a hazai háztartások 1165 milliárd forintot tartottak devizabetétben februárban, ez a teljes mennyiség 15,8 százalékát tette ki. A devizabetétek túlnyomó részét – 80 százalékát – éven belül lekötve tartják a háztartások.-->