Nőhet még a reálhozam

Még bő egy hónap van hátra ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztárak elszámoljanak az állammal és tagjaikkal. A kasszáknak május 31-i fordulónappal kell átadniuk a visszalépett tagok vagyonát az államnak, és ez az a fordulónap, amelyre ki kell számolniuk a reálhozamot is, ami visszajár majd. Sok pénztár részben már megtette ezt, és tájékoztató jelleggel megmondta egykori tagjainak, hogy körülbelül mekkora összegre számíthatnak. Ez azonban a jövő hónap végéig még kisebb-nagyobb mértékben változhat, attól függően, hogyan alakulnak a portfóliók árfolyamai, valamint milyen lesz a pénzromlás üteme.

Az év végén több mint 3100 milliárd forintot kezeltek a pénztárak, ebből a kasszák számítása szerint nagyjából 220 milliárdot tehetett ki a reálhozam. Az év eleje óta viszont minden pénztári portfólió árfolyama emelkedett, így egyelőre úgy fest, az államhoz visszakerülő összeg mindenképpen nő majd. A tagoknak visszajáró pénz persze csak akkor gyarapodhat, ha a hozam az inflációt is meghaladja. Úgy tűnik azonban, ezzel sem lesz gond, hiába lett az elemzőket is meglepő módon magas a márciusi inflációs adat, a nyugdíjpénztári alapok többsége hozamával egyelőre felül tudja múlni a pénzromlás mértékét is.

A piaci árfolyamok alakulására ugyanis az év első hónapjaiban nem lehetett igazán panasz. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe több mint 13 százalékot emelkedett az év eleje óta, de az állampapírok hozama is szépen ereszkedett, így a kötvénypiacon is jó eredményt érhettek el a kasszák. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a háromféle kockázatú portfóliótípus közül ezúttal egyik sem lett sokkal kiemelkedőbb a többinél, a klasszikus, a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok között egyaránt vannak olyanok, amelyek az év első három és fél hónapjában több mint 5 százalékot szedtek magukra, és olyanok is, amelyeknek 1-2 százalékot emelkedett csak az árfolyama.

A legtöbb tagot és legnagyobb vagyont kezelő növekedési alapok közül a Quaestoré áll az idén a legjobban, több mint 5,8 százalékos hozamot ért el az év eleje óta. A viszonylag kis létszámú pénztár egyébként 2009-ben is győztes lett a legkockázatosabb alapok kategóriájában, tavaly viszont igen szerény volt a teljesítménye. A dobogós helyeken még a Vasutas és az Erste alapjai állnak, de jól teljesített az Aranykor és a VIT növekedési portfóliója is. A nagyobb kasszák közül az Évgyűrűk és az Axa még mindig a sereghajtók között van, de a 2009-es és 2010-es ranglistán még kiválóan teljesítő ING is lemaradt, április közepéig még a 2 százalékot sem érte el növekedési alapjának a hozama. Sőt a tavaly mindenki mást maga mögé utasító OTP-s növekedési alap is a középmezőnybe esett vissza az idén.

A kiegyensúlyozott alapoknál a Dimenzió viszi a prímet. A kis pénztár közepes kockázatú portfóliója évek óta a legjobbak között van már, és tagjai a három és fél hónap alatt elért 5,3 százalékos hozam láttán most sem panaszkodhatnak. Az ötszázalékos lélektani határt még két másik kassza kiegyensúlyozott alapja érte el, a Budapesté és az Aranykoré. Az elmúlt években folyamatosan a dobogón álló ING és OTP az idén már visszafogottabban teljesített, 3,2-3,3 százalékot hoztak csak a közepes kockázatú alapjaik. Ez is jobb lehet egyébként az inflációnál – március végéig a KSH szerint 2,3 százalékot emelkedtek az árak –, a közepes kockázatú kategóriában gyakorlatilag csak két pénztár, az Évgyűrűk és az Életút nem tudta ezt felülmúlni.

Az állampapírpiacon bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapok hozama ezúttal nem maradt el a részvénypiacon is befektető portfóliókétól. A toplistát ebben a típusban 5,4 százalékot is meghaladó hozamával a VIT vezeti az Aranykor és a Honvéd előtt, míg az utolsó helyeken a Generali, az Allianz és az Életút kullog.

Az időközben többször is módosított szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény szerint ugyanis most az a helyzet, hogy a pénztáraknak előbb – június 12-ig – át kell adniuk a teljes vagyont az államnak, és július 20-ig kell visszaigényelniük ebből a tagoknak kalkulált reálhozamot. Arról még nincs jogszabály, meddig kell a pénztártagoknak visszaadni a pénzt, de a kormány korábban augusztus végét jelölte meg határidőként.

Az időközben többször is módosított szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény szerint ugyanis most az a helyzet, hogy a pénztáraknak előbb – június 12-ig – át kell adniuk a teljes vagyont az államnak, és július 20-ig kell visszaigényelniük ebből a tagoknak kalkulált reálhozamot. Arról még nincs jogszabály, meddig kell a pénztártagoknak visszaadni a pénzt, de a kormány korábban augusztus végét jelölte meg határidőként. -->