Tőzsdén kívül ad el az állam?

Az állam várhatóan a kibocsátóknak és intézményi befektetőknek kínálja fel azoknak a részvényeknek a zömét, amelyeket a magánnyugdíjpénztáraktól kapott. Az így szerzett részvények eladása akár több hónapig is eltarthat.

Giczi József

Várhatóan intézményi befektetőknél landol a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz került tőzsdei részvénycsomag – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került vagyon nagyságáról és összetételéről a miniszterelnök a héten számol be a nyilvánosságnak. Azt viszont, hogy melyik cég részvényéből mennyi került az államhoz, üzleti érdekből továbbra is titokban tartják.

Korábban felmerült, hogy az állam egyes társaságokban megtartja az így szerzett részesedéseket. Ezt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mondta egy rádióinterjúban. A miniszter a megtartandók között említette a Molt, az OTP-t és a Richtert, de hozzátette, hogy a többi energetikai, illetve közlekedési vállalat részvényei is érdekesek lehetnek. Azóta a politikusok hallgatnak erről a lehetőségről. Mivel a jogszabályok szerint a pénztáraktól kapott vagyon az államadósság csökkentésére használható, ezért a részvények eladása várható.

Az állam többféleképpen is eladhatja a nyugdíjpénztáraktól hozzá került részvényeket – mondta lapunknak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A gyors tőzsdei eladás csökkentené, a folyamatos értékesítése pedig nem engedné emelkedni a papírok piaci értékét. Ha viszont az állam eredményesen ajánlja fel azokat a kibocsátóknak, akkor az akció még növelheti is a részvények árát. Szakmai befektetőknek is fel lehet ajánlani és tőzsdei aukción is el lehet adni a papírokat.

Az állam várhatóan nem a tőzsdén keresztül adja el a pénztáraktól hozzá került részvényeket – véli Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte inkább nagyobb csomagokban a kibocsátóknak vagy intézményi befektetőknek kínálják fel a papírokat. Ha mégis a tőzsdén keresztül kényszerül eladni azokat, akkor időben jól elosztva teszi azt.

Az olyan részvényeket, amelyeknek nagy a tőzsdei forgalma és kicsi belőle a részesedése, akár a börzén is eladhatja az állam – mondja Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Szerinte az ilyen csomagot időben is és brókercégek között is megosztja majd az eladó, hogy ne verje le az árfolyamot. Ezért egy ilyen folyamat hónapokig is eltarthat. Az olyan részvényeket, amelyek tőzsdei forgalma alacsony és viszonylag nagy részesedéshez jutott bennük az állam, várhatóan a tőzsdén kívül próbálják eladni – állítja Kuti Ákos.

A múlt keddig a magánnyugdíjpénztáraknak több mint 2800 milliárd forint vagyont kellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba utalniuk a Stabilitás Pénztárszövetség becslése szerint. Adataik szerint március végén 3162 milliárd forint volt a pénztárak vagyona. Ebből a részvények 343 milliárd forintot tettek ki.

Az így állami tulajdonba került vagyonon belül a részvények aránya valószínűleg 300 milliárd forint alatt lehet – véli Gerőcs Tamás, az Equilor vezető elemzője. Szerinte ugyanis a pénztáraknál maradó vagyonon belül nagyobb arányban maradtak részvények, mint az eredeti portfólióban voltak.

A pénztárak tulajdonában álló részvények portfóliójának összetételét utoljára 2010 szeptemberének vége után ismertette a Stabilitás Pénztárszövetség. Akkor a pénztáraknak 181,9 milliárd forintnyi részvényük volt. A portfólió 90,6 százalékát a Mol, az OTP Bank, a Richter és az MTelekom papírjai tették ki. A többi részvény értéke ugyan csak 17,1 milliárd forint volt, de ez néhány közepes tőkéjű társaságban magas részesedést jelentett. Eddig négy tőzsdecég jelezte, hogy az állam mekkora tulajdonrészt szerzett benne.

Az egyik legfontosabb felügyeleti prioritás a magánnyugdíjpénztárak likviditásának monitoringja lesz az elkövetkező időszakban a pénztárban maradó és a visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások folyamatos felügyelése mellett.

Az egyik legfontosabb felügyeleti prioritás a magánnyugdíjpénztárak likviditásának monitoringja lesz az elkövetkező időszakban a pénztárban maradó és a visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások folyamatos felügyelése mellett.-->