Van élet a nyugdíjpénztárak után

- A nyugdíjpénztári vagyonátadással a vagyonkezelők elveszítették a kezelt vagyon egyharmadát. Hogyan érinti ez a szakmát?
– Azt gondolom, van élet a magánnyugdíjpénztárak után is. Jelentős egyszeri korrekciót jelentett a kezelt vagyonban, hogy 2950 milliárd forint visszaáramlott a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Tavaly viszont kedvező évük volt a vagyonkezelőknek, a befektetési alapok vagyona 3700 milliárd forint fölé emelkedett, és ez folytatódhat, mivel érezhetően javul a lakosság megtakarítási hajlandósága. A nettó megtakarítás már régóta pozitív, de ebben az is közrejátszik, hogy kevesebb a hitelfelvétel és sok az előtörlesztés. Újabban viszont már a bruttó megtakarítási ráta is javul.

– A pénztárakkal történtek miatt lesznek olyan szereplők, amelyek eltűnnek a piacról?
– Úgy tudom, mindenki marad. Annak ellenére, hogy ez komoly vérveszteség volt a piaci szereplőknek, olyan növekedést és lehetőségeket látnak a megtakarítási piacban hosszabb távon, hogy úgy vélik, megéri maradni. Természetesen ennek ellenére előfordulhat, hogy lesznek költségcsökkentések, leépítések a cégeknél.

– A vagyonkezelés színvonalára hathat a kialakult helyzet?
– Inkább az hat rá, hogy mennyire erős a magyar értékpapírpiac. Ma már mindenki globális portfólióban gondolkozik, ha valaki itthon kezel vagyont, akkor is kell külföldi eszközöket vásárolnia, és ehhez külső segítség szükséges. Ha a hazai értékpapírpiac kisebb lesz, a hazai portfóliómenedzserek jelentősége lecsökken. A magyar részvényekkel például egyre kevesebb elemző foglalkozik, ebben szerepe lehet a tőzsdei forgalom visszaesésének is, és ha szűkül az állampapírpiac, ezen a területen szintén kevesebb szakemberre lesz szükség.

– A 0,2 százalékosra csökkentett vagyonkezelési díjból képesek-e a vagyonkezelők nyugdíjpénztári vagyont kezelni?
– Ez már olyan szint, amelyen változtatni kellene. Át kell gondolni, hogy a sokkal nagyobb méretre kialakított magán-nyugdíjpénztári rendszert hogyan kellene üzemeltetni sokkal kisebb vagyonnal és kisebb növekedési potenciállal. A 0,2 százalékos vagyonkezelési díj túl alacsony a kezelt vagyonhoz, másrészt pedig csökkenteni kellene az adminisztrációs terheket is, hiszen most már a magánnyugdíjpénztár nem a magyar nyugdíjkifizetés integráns része, sokkal inkább önkéntes alapúvá vált. A szabályozásában tehát közelíteni kellene az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, nincs már oka annak, hogy ilyen markánsan megkülönböztessék a két rendszert.

– A különadót fizetik a vagyonkezelők az idén az átadott nyugdíjpénztári vagyon után is?
– Megkerestük ez ügyben az illetékeseket, mondván, drasztikus változás következett be az adó alapját képező vagyonban. Azt mondták, az észrevétel jogos, majd gondolkoznak rajta, hogyan lehetne változtatni a számítás alapján.

– Az öngondoskodás erősítését célzó kormányzati törekvésekben vannak már előrelépések?
– Folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne átalakítani és jobbá tenni a megtakarítási rendszer támogatását. Szeretnénk egységesíteni a rendszert, hogy a támogatás ne egy-egy termékre vonatkozzon, hanem a hasonló konstrukciók hasonló kedvezményt kapjanak, és a támogatás mértéke a megtakarítási távhoz igazodjon. Ésszerű lenne valahogy bevonni a támogatási körbe azokat is, akik kevés személyi jövedelemadót fizetnek. A nagycsaládosoknak például most már alig kell szja-t fizetniük, számukra az ebből való további kedvezmény már nem jelent ösztönzést a megtakarításaik növelésére. Emellett jó lenne, ha a támogatott termékeknél költségkontroll is lenne, hogy a támogatás valóban az ügyfelek zsebében landoljon.– Említette, hogy nő a bruttó megtakarítások összege. Kik nyerik az új megtakarításokat?
– 2010-ben leginkább befektetési alapokba és hosszú betétekbe került a friss pénz. A látra szóló és a rövid betéteknél kiáramlás volt tavaly, a biztosítások volumene pedig nagyjából stagnált. Igaz, a legutóbbi néhány hónapban már nem volt látványos a befektetési alapok állományának bővülése, sőt kiáramlást is tapasztaltunk, míg tavaly voltak olyan hónapok, amikor rekordot döntött a befolyó pénz mennyisége. Ennek az is az oka, hogy az akciós betéteknél már nincs olyan éles verseny, mint korábban, eltűntek a 8 százalékos ajánlatok a piacról.

– Milyen befektetéseket keresnek?
– Ha a kommunikációt megfigyeljük, szinte az egész piac arra számít, hogy növekedés lesz a rendszeres megtakarításoknál, illetve a nyugdíjpénztári problémakör megoldására az emberek a hosszabb távú megtakarítások felé fordulnak majd. A Google-ban pár hónapja megnézték, hogy a megelőző időszakban mi volt a legkeresettebb kifejezés gazdasági témakörben, és a nyugdíjpénztár szó megelőzött mindent, még a svájci frankot is. Ez a téma most nagyon benne van a köztudatban, a szolgáltatók is erre koncentrálnak. A bankok közül például többen is megjelentek olyan rendszeres megtakarítási konstrukcióval, amely eddig a biztosítók mozgástere volt. Arra biztatják az embereket, hogy a havi fizetésükből 10-20-30 ezer forintot tegyenek be befektetési alapba.

Vízkeleti Sándor (43)

A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát. Karrierjét a Sedgwick Noble Lowndes Ltd. londoni tanácsadójaként kezdte. Ezt követően az ABN Amro Equities elemzője volt, majd a Budapest Alapkezelő részvényalapjait és nyugdíjpénztári vagyonát kezelte portfóliómenedzserként. 2000-ben került mostani munkahelyére, a CA-IB Értékpapír Rt. csapatához, és 2002-től irányítja elnök-vezérigazgatóként a ma már Pioneer Alapkezelő néven működő céget. 2010 óta a Bamosz elnöke.

A szervezet tagjai az első negyedév végén bruttó értéken számolva csaknem 9500 milliárd forintot kezeltek. Ebből a befektetési alapok és a pénztárak vagyona is nagyjából 3800-3800 milliárd forintot tett ki, a maradék biztosítói és egyéb vagyon volt. -->