Ezek a bankok többsége még alaposan kozmetikázott eredményekről számolt be 2008-ban, és minden közleményükben úgy tálalták részvényeseiknek és a nagyközönségnek a kormány mentőcsomagjában való részvételt, mint valami cukormázas süteményt. A Fed ezidáig államtitokra hivatkozva nem volt hajlandó kiadni azokat az adatokat, hogy 2007 áprilisa és 2010 áprilisa között mely pénzintézetnek nyújtott szükségcsomagot.
A Bloomberg adatai szerint a legtöbb hitelt az úgynevezett Wall Street elit tagjai vették fel: a csúcsot a Morgan Stanley tartja 107 milliárd dollárral, majd a Citigroup összesen 99,5 milliárd dollárhoz jutott az amerikai jegybankon keresztül, míg a Bank of Amerika 91,4 milliárd dollárral a harmadik helyen áll. A Goldman Sachs, amely 2007-ben a legnyereségesebb brókercége lett a Wall Street történetének 2008 december 31-én 69 milliárd dollár kölcsönt kért a Fedtől.
A Bloomberg táblázatából az is kiderül, hogy nem csak nagy amerikai pénzintézetek, hanem európai nagybankok is jelentős hiteleket kaptak az amerikai jegybanktól.
Az amerikai média és demokrácia központ (CMD) becslése szerint az állam 4,8 ezer milliárd dollárt dobott ki az ablakon, hogy a válságban vergődő Wall Street-et kimentse. Ebbe olyan kölcsönök tartoznak bele, amelyek kamata jóval a piaci átlag alatt van, kérdéses fedezetekkel, egyenesen a Fedtől a bankoknak.
A pénzügyi szolgáltatóknak nyújtott állami tőkeinjekció további részleteit azonban továbbra sem közöli a Federal Reserve. A legnagyobb 30 hitelfelvevő fele európai, egyebek mellett az Edinburgh-i székhelyű Royal Bank of Scotland Plc., amely 84,5 milliárd dollár hitelt vett fel, valamint a zürichi UBS AG, amely 77 milliárd dollár hitelt kapott. A kedvezményezettek között szerepel a német Hypo Real Estate Holding AG, amely 28,7 milliárd dollár kölcsönt vett fel, így mindegyik dolgozóra 21 millió dollárnyi jut csak a Fedtől.
A legnagyobb kölcsönzők közé tartozik Franciaország második legnagyobb bankja a Société Générale SA, amelynek részvényárfolyama augusztus 10-én egy nap alatt 15 százalékot esett az európai adósságválság körüli spekulációk hírére, annek ellenére, hogy az ország adóskockázati besorolása továbbra is a legjobb, AAA.
Az ijesztő az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Globális Pénzügyi és Stabilitási jelentése szerint a világ bankjai, elsősorban az európaiak összesített mérlege továbbra is jelentős eladósodottságról tanúskodik, s jellemzően függenek az országok központi bankjainak támogatásától. A következő két évben a pénzintézeteknek 3,6 ezer milliárd dollár lejáró adóssággal kell szembenézniük, s a probléma az, hogy számos európai bank – köztük szinte az összes görög, ír, portugál bank, több kis-és közepes méretű spanyol cajas és néhány német Landesbank – a piacról már nem jut további alacsony költségű plusz forráshoz.
A Federal Reserve már egyszer kimentette a világ bankjait az Atlanti-óceán minkét partján, vélhetően tovább már nem kíván majd részt venni a pénzintézetek inflációgerjesztő és nyersanyag áremelésre játszó spekulációikban. Azok ugyanis ahelyett, hogy szélesítenék az egyébként pangó hitelezési piacot, a bankok arra használják a nekik adott kölcsönt, hogy az árakkal spekuláljanak és maximalizálják a nyereségüket. S a helyzet az, hogy a világ bankszektora korántsem fejlődött az elmúlt években, mivel nem alakult ki, és nem ültették a gyakorlatba az egységes pénzügyi szabályrendszert.
Az euróövezeti válság terjedése és a bankok adósságkockázata miatt elképzelhető, hogy a befektetők ismét elpártolnak a bankszektortól, és a bizalomvesztés miatt a pénzintézetek újabb tőkebevonásra szorulnak majd elsősorban a jegybankoktól.
