Bizonytalanság Oroszországban

Számos ez évre tervezett privatizációt jövőre vagy még későbbre kell halasztani – állítják orosz illetékesek. Dmitrij Medvegyev elnök nyáron utasította a kormányt, gyorsítsa fel a magánosítási folyamatot annak érdekében, hogy tovább liberalizálják a gazdaságot, növeljék a befektetői aktivitást, és nem utolsósorban 1000 milliárd rubel (6750 milliárd forint) bevételre tegyen szert az állam 2013-ig.

„Számos nehézséggel kell szembenéznünk a világ tőkepiacain tapasztalható helyzet miatt, ezért több mint valószínű, hogy nem sikerült teljesíteni minden ez évre tervezett privatizációs célt” – mondta a napokban Alekszej Uljukajev, a központi bank alelnöke. Eközben Elvira Nabiullina gazdasági miniszter arról beszélt, hogy még későbbi időpontra halaszthatják a nagyvállalatok privatizációját, ha jövőre sem javul a piaci hangulat.

A bejelentéseknek megfelelően 2012-re csúszhat a Szberbank 7,6 százalékos részvénycsomagjának eladása, amelyet eredetileg erre a hónapra terveztek, valamint a Szovkomflot hajógyártó cég 25 százalékának eladása is. A jelenlegi tervek szerint jövőre értékesítenék a Rosznyeft olajvállalat 15 százalékát, amelytől több mint 200 milliárd rubel bevételt várnak, valamint a VTB Bank 10 százalékát, amely a remények szerint 94 milliárdot hozna.

A befektetői hangulat nem túl kedvező. A központi bank adatai szerint június 30-a óta 30 milliárd dollár vándorolt Oroszországból a tengerentúli kötvénypiacokra és svájci bankszámlákra. Az orosz tőzsde pedig egész évben alulteljesítette a fejlődő piaci részvényindexeket.

Elemzők szerint a globális tőkepiaci hangulatjavulás mellett az is jót tenne a befektetői bizalomnak, ha végre sejteni lehetne, ki lesz a következő orosz elnök és kormányfő. Egyelőre sem Vlagyimir Putyin miniszterelnök, sem Dmitrij Medvegyev jelenlegi államfő nem jelentette be, hogy indulna a 2012. március 4-én esedékes elnökválasztáson.

Az persze már most biztosnak tűnik, hogy ha Putyin nem is indul az elnöki székért, csak olyan személy nyerhet, aki számára is elfogadható. Tisztában van ezzel Medvegyev is, de azzal is, közel sem olyan biztos, hogy megadatik neki a második ciklus, annak ellenére, hogy népszerűsége Putyinéhoz hasonlóan 64 százalék körüli.

Míg a londoni székhelyű Nomura elemzője biztosra veszi Putyin indulását az elnökválasztáson, addig a pétervári Politika alapítvány vezetője szerint ez egyre kevésbé valószínű. Mihail Vinogradov, aki tagja a kormányzó Egységes Oroszország Párt tanácsadó testületének, úgy véli, hogy Putyinnak egyre kevésbé van szüksége az elnöki vagy kormányfői pozícióhoz annak érdekében, hogy ő irányítson.

Medvegyevet, aki – főleg – külpolitikai kérdésekben nemegyszer összekülönbözött a miniszterelnökkel, egyre többen arra bátorítják, hogy szerezze meg az Egységes Oroszország támogatását, és Putyin akaratától függetlenül induljon az elnökválasztáson.

Ha Medvegyev elveszítené Putyin kegyeit, elemzők szerint a jelenlegi pénzügyminiszter, Alexej Kudrin kerülhet pozícióba. Kudrin befolyása a 2008-as pénzügyi válságban és azt követően nőtt meg. Mivel nem olyan politikus, aki saját népszerűségével foglalkozik, alkalmasnak tartják számos reform keresztülvitelére.

Az ugyanakkor már most is jól látható, hogy új szereplő a jelenleg hatalmon lévők beleegyezése nélkül nehezen jelenhet meg a politikában. Kiváló példa erre Mihail Prohorov néhány hónapos politikai karrierje. Oroszország harmadik leggazdagabb embere, aki június óta vezette a liberális Jobboldali Ügy Pártot, a múlt héten kilépett onnan. Igaz, személye körül sok találgatás látott napvilágot: egyesek szerint a Kreml jóváhagyásával lépett a politika színpadára, azonban túlságosan ambiciózussá vált, és túllépte „hatáskörét”.

Sokan párhuzamot vonnak Prohorov és Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajvállalat egykori vezére között, aki ugyancsak próbálkozott a politikával, de 2003-ban letartóztatták, és jelenleg Szibériában tölti 13 éves börtönbüntetését. Oroszországban a pénz nem számít. Még ha százmilliárd dollárod is van, nem ment meg a hatóságoktól, ha nemkívánatosnak nyilvánítanak – vélik kritikusok.

Putyin győzött Strasbourgban

Az Európai Emberi Jogi Bíróság több ponton elmarasztalta Moszkvát, amiért a Jukosz-ügyben időnként az emberi és a tulajdonhoz való jogot megsértve hajtották be az adótartozást. Ugyanakkor a bíróság nem mondta ki, hogy a hatóságok visszaéltek volna hatalmukkal, és politikai motivációk alapján verték volna szét az egykori legnagyobb orosz olajvállalatot. Összességében tehát inkább a kormánynak, mintsem a Jukosznak és egykori részvényeseinek kedvez a strasbourgi döntés.