Még tartjuk a dobogós helyünket

Az elmúlt hónapokban a korábbihoz hasonló mozgást tapasztalt a külföldi befektetési lehetőségek iránt érdeklődő magyar-országi vállalatok részéről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – tudta meg a Világgazdaság. Vagyis a magyar kis- és középvállalatok továbbra is látnak üzleti lehetőségeket a külföldi terjeszkedésben. Igaz, a jellemzően nagy befektetéseket végrehajtó cégek (kezdve az OTP-től a TriGraniton át egészen a Richterig) a legtöbbször a sa-ját útjukat járják egy-egy ilyen tranzakció előkészítésekor. Ezzel együtt is a Nemzetgazdasági Minisztérium arra számít, hogy az idén a magyar közvetlen tőkebefektetés külföldön – az egyedi, nagy értékű tranzakciók nélkül – meghaladhatja a tavalyit. Középtávon évi átlag kétmilliárd euró körüli tőkekivitelt várnak, amelyet – ugyancsak – jelentősen befolyásolhat egy-egy egyedi, nagy értékű tranzakció.

Ahhoz, hogy az idén meglegyen a kétmilliárd eurónyi tőkeexport, az év hátralévő időszakában a hazai vállalkozások befektetési aktivizálódására van szükség. Ugyanis a rendelkezésre álló első negyedéves adatok elég gyenge eredményt mutatnak. A nettó tőkekivitel 380 millió euró volt, ez az előző év azonos időszakinál 540 millióval kevesebb. A nem adóssággeneráló tőkekivitelen belül a részvényformájú tőkeexport egyenlege 265 millió euró (az előző év azonos időszakinál 97 millióval több), míg az újra-befektetett jövedelemé 170 millió euró (a tavalyi azonos időszakinál 16 millióval több) volt. Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege –55 millió euró volt, ez a 2010. első negyedévinél 653 millióval kedvezőtlenebb. Ez a negatív egyenleg alapvetően arra vezethető vissza, hogy a külföldi leányvállalatok 619 millió euróval több tulajdonosi hitelt fizettek vissza, mint amennyit a magyar anyák nyújtottak nekik – derül ki az NGM összesítésé-ből.

Az év első negyedében a legnagyobb értékű részvény- és egyéb részesedés formájú (nettó) magyar közvetlen tőkebefektetés külföldön Romániában valósult meg, értéke 99 millió euró volt. Egy-egy komolyabb tranzakciót rögzítettek a statisztikák Svájcban, illetve Cipruson (59 millió, illetve 54 millió euró értékben).

Az ágazatokat tekintve a legtöbb magyar részvénytőke a bankszektorba áramlott, 85 millió eurónyi. Jól teljesített még a vegy- és gyógyszeripar (77 millió) és a kőolaj-feldolgozás (75 millió) is. A feldolgozóiparba összesen nettó 162 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 103 millió euró értékű magyar működő tőkét vittek ki magyarországi vállalkozások a határokon túlra.

Mindezzel együtt a magyar vállalatok közvetlen tőkebefektetéseinek külföldi állománya 2011 első negyedévének végén megközelítette a 16,3 milliárd eurót; ebből 13,8 milliárdot tett ki a részvény-, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya, 2,5 milliárdot pedig az egyéb tőkéé. Ez 1630 eurós egy főre eső stockot jelent, ami egyébként Szlovénia (2686 euró) után a második legmagasabb a kelet-közép-európai térségben; Csehország (1118), Lengyelország (793), Szlovákia (2010 végén 390) és Románia (51) lemaradása még mindig jelentős.