Az új költségvetés részeként szombaton bejelentett baleseti különadóval a kormány az Egészségbiztosítási Alap deficitjét szeretné egyensúlyba hozni. Ennek hiánya az év első nyolc hónapjában mintegy 18 milliárd forintot tett ki, az év végére pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) előrejelzése szerint mintegy 45 milliárd forint körül alakul majd. A Biztosítás.hu internetes portál szerint a legnagyobb kérdés az, a kormány a tetemes deficit mekkora hányadát kívánja a biztosítókra és rajtuk keresztül az autósokra hárítani.
Ha ez komoly mértékű lesz, az minden bizonnyal megjelenik majd a kötelező gépjármű-biztosítási (kgfb) tarifákban is. A Biztosítás.hu szerint az új akár 15-20 százalékkal is megnövelheti a kötelező biztosítás díjait, ez autósonként átlagosan 3-4000 forintos díjemelkedést jelentene a következő évekre. A kgfb átlagdíja egyébként Magyarországon igen alacsony, a tavalyi kampányban már csak 17 ezer forint körül alakult.
Ennek köszönhető, hogy az első féléves piaci adatok alapján az idén a tavalyinál 15-20 százalékkal kevesebb, legfeljebb 100 milliárd forintnyi díjbevétel várható a szektorban. A biztosítók is egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a magyarországi díjak már annyira nyomottak, hogy annak érdekében, hogy a kgfb-üzletág profitábilis maradhasson, lassan itt az ideje a díjemeléseknek.
Ami viszont problémát okozhat a közteher bevezetésében, hogy – bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter német példára hivatkozva kezdeményezte a kirovását – Magyarországon már régóta létezik hasonló adófizetés, ami felvetheti a kettős adóztatás kérdését. A hazai biztosítók már akkor is megtérítették a személyi sérüléses balesetek károsultjai kapcsán felmerült költségeket a társadalombiztosításnak, amikor még a felelősségbiztosítást a benzin árában fizették meg az autósok.
A térítés 1988-ig tételes volt, ettől az évtől kezdve – költségkímélési okokból –áttértek az egyösszegű, átalányban történő térítésre. 1994-től kezdődően, mivel a korábbi tb-ből két szervezet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jött létre, a két szervezettel külön-külön kötnek megállapodást a biztosítók az olyan költségek megtérítésére, amelyeket a közlekedési balesetek sérültjeinek ellátására az OEP, illetve a munkaképesség megváltozása – rokkantság – esetében az ONYF a sérültek ellátására fordít. Az OEP-nek például évente 4 milliárd forintot fizetnek a biztosítók a károkozó autósok balesetében megsérült emberek gyógykezelésének finanszírozására.
Problémát okozhat a kettős adóztatás kérdése.
