Egyre szélesebb körű egyetértés alakult ki az EU tagállamai között abban, hogy a jelentős görögországi kitettséggel rendelkező európai bankoknak sürgős segítségre, újratőkésítésre van szükségük – derült ki az EU pénzügyminiszterinek kedd este, lapzártánk után véget ért ülésén. A pénzügyminiszterek azonban nyitva hagyták a kérdést, hogy a bajba kerülő bankok feltőkésítése konkrétan milyen módon történjen. A Financial Times szerint az egyik változat értelmében magasabb tőkemegfelelési követelményeket támasztanának a bankokkal szemben.
Tegnap Angela Merkel német kancellár is egyértelművé tette: támogatja a bankok európai szintű feltőkésítési tervét. Az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval folytatott tárgyalása után kijelentette: amennyiben megegyezés születik az EU-ban arról, hogy a bankok nem rendelkeznek elég tőkével a jelenlegi piaci helyzetben, akkor szükség lesz a „pénzügyi tűzfal” megalkotásához.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter még kedden közölte: ha szükséges, a berlini kormány újraindítja azt a támogatási mechanizmust, amit a 2008-as válság kitörésekor már bevetett a bankok feltőkésítésére. „Egyáltalán nem titok, hogy az európai kormányok azon dolgoznak, miként tudnának állami pénzeket a bankszektor megsegítésére átcsoportosítani” – mondta tegnap az IMF európai osztályának vezetője, Antonio Borges a Bloombergnek. Eközben a Morgan Stanley elemzése arra mutatott rá, hogy az európai bankoknak a görög fertőzés kivédéséhez több mint 140 milliárd eurós tőkebevonásra lenne szükségük.
Az utóbbi napokban leginkább a francia-belga Dexia bank helyzete rendült meg. Hétfőn több mint tíz, kedden közel negyven százalékot esett nap közben a bank részvényeinek árfolyama arra a hivatalos bejelentésre, miszerint a bankoknak a kezükön lévő görög állampapírok után a júliusban meghatározott 21 százalékos szint helyett nagyobb veszteséget kellene majd leírniuk. A Dexia tulajdonában 3,8 milliárd euró értékű görög államkötvény van, ami meghaladja a bank jelenlegi, 2,5 milliárd eurós piaci tőkeértékét. A belga kormány be is jelentette, hogy a Dexia kockázatos befektetéseinek elkülönítésére úgynevezett „rossz bankot” hoznak létre. Emellett a belga kormány a bank másik állami főrészvényesével, a francia kabinettel együtt garanciát nyújt a betétesek, illetve a jelentős mértékű francia önkormányzati hitelek számára. A két kormány vizsgálja a bank életképes részének feldarabolási lehetőségét is. A Dexiát a pénzügyi válság kitörésekor, 2008 októberében is ki kellett segíteni: akkor 6,4 milliárd eurónyi tőkét kapott a tulajdonos francia és belga kormányoktól.
