További jelentős veszteség, amely a bankokat a forint gyengülése miatt érinti, hogy nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a lakossági jelzáloghitelek törvényben előírt fix árfolyamon történő kedvezményes végtörlesztésekor. Sőt, a magasabb devizaárfolyam miatt az is várható, hogy többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.
A leminősítés másik kedvezőtlen következménye, hogy nehezebben elérhetővé és drágábbá válnak a külföldről származó források. Ezt a hitelintézetek a magyarországi betétgyűjtés fokozásával részben ellensúlyozhatják, ami a jegybank lépéseitől függetlenül növeli a forintbetétek és a hitelek kamatait. A hazai forrásgyűjtés felértékelődése a nagyobb fiókhálózatú hitelintézeteket előnyösebb, a kisebb hálózatúakat hátrányosabb helyzetbe hozza. A vállalkozások és a háztartások pedig magasabb kamatok és szigorúbb feltételek mellett juthatnak csak finanszírozási lehetőségekhez.
A bankok vesztesége a romló hitelállomány miatt nem számszerűsíthető, mert nem lehet tudni, melyik adós mikor veszíti el a fizetőképességét. A végtörlesztés miatti veszteség azonban megbecsülhető. Ha minden lakossági jelzáloghitelt a svájci frank 250 forintos árfolyama mellett végtörlesztenének, akkor a bankrendszernek körülbelül 1400 milliárd forintnyi vesztsége keletkezne. A Magyar Nemzeti Bank várakozási szerint az érintett hitelek 20 százalékát végtörlesztik, így ebből 280 milliárd forint körüli veszteség származhat.
A frank minden további egyforintnyi drágulása 20 milliárd forinttal növelné a bankok veszteségeit. Az MNB szakemberei szélsőséges esetben is csak az érintett hitelek végtörlesztésének 30 százalékára számítanak, ez 420 milliárd forint körüli veszteséget jelent a hitelintézeteknek. Az eredményt azonban bizonytalanná teszi, hogy nem tudjuk, mennyi hitelt végtörlesztenek majd. A veszteségek miatt nem csak a bankrendszer nyeresége csökken, de az egyes hitelintézetek is veszteségesek lehetnek, sőt, még az is előfordulhat, hogy néhány bank tőkéje annyira megcsappan, hogy a tulajdonosoknak fel kell emelni magyarországi érdekeltségük tőkéjét ahhoz, hogy a tőkemegfelelési mutatójuk megfeleljen a jogszabályban előírtaknak.
Ez annak ellenére is előfordulhat, hogy nagyon jó a magyar hitelintézetek tőkeellátottsága. A bankok hitelezési képessége azonban akkor is sokat romlik a veszteségek miatt, ha nem szorulnak tőkepótlásra. A leminősítés azonban még szélsőséges esetben sem veszélyezteti a bankrendszer működőképességét. A Magyar Nemzeti Banknál végzett számítások szerint ha az euró tartósan 329, a svájci frank pedig 275 forint körüli árfolyamon mozogna, a magyar bankrendszernek akkor is csak 196 milliárd forint tőkét kell bevonnia ahhoz, hogy a jelenlegi szabályoknak megfelelően működjön.
