Kamatvágással debütált Mario Draghi
„Lassul az eurózóna gazdasága, így az év végére enyhe recesszióba kerülhet az övezet” – indokolta a testület egyhangú döntését Mario Draghi EKB-elnök, aki először vezette a kamatdöntő ülést, miután kedden átvette a stafétát a nyolc év után távozó Jean-Claude Trichet-től.
„A döntés időzítése volt meglepő” – mondta a Bloombergnek Nick Kounis. Az ABN Amro Bank amszterdami vezető elemzője szerint további kamatvágás várható a közeljövőben, ugyanis az eurózóna gazdasága már szinte recesszióban van, és az övezet adósságválsága az utóbbi napokban tovább súlyosbodott.
Elemzők korábban azzal érveltek a kamatvágás lehetősége ellen, hogy a lazább monetáris politikáról ismert Olaszországból érkező Mario Draghi nem akar abban a színben feltűnni már első kamatdöntő ülésén, hogy nem kellő szigorral kezeli az inflációs veszélyt. A drágulás mértéke – amely szeptemberben éves szinten hároméves csúcsot jelentő három százalékra nőtt az eurózónában – ugyanis elvileg a kamat csökkentése ellen szólt. A lassuló gazdaság hatására azonban a drágulásban fő szerepet játszó olajárak esésnek indulhatnak. Az EKB így jelenleg azzal számol – jegyezte meg tegnap Mario Draghi –, hogy a mostani kamatcsökkentés nem jelent majd veszélyt az árstabilitásra. A frankfurti pénzintézet számításai szerint jövőre az EKB által megszabott kétszázalékos plafon alá, 1,7 százalékra eshet az infláció mértéke.
A tegnapi ülés előtt az idén kétszer változtatott a kamat- szintjén az EKB. Áprilisban, illetve júliusban egyaránt 25 bázisponttal emelte meg kamatot az elszabaduló infláció megfékezése érdekében. Tavasszal a szakértők még arra számítottak, hogy az év végéig még egyszer szigorít az EKB, és így 1,75 százalékra emelkedik a kamat, azonban az eurózóna gazdaságának erőteljes lassulása keresztülhúzta ezeket a várakozásokat. Az OECD minapi előrejelzése szerint az idei 1,6 százalékos GDP-növekedéssel szemben jövőre csak 0,3 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága.
Tar Gábor-->
