Emelkednek a betéti kamatok
Sokat használt a lakossági betéti kamatoknak a novemberi, illetve a decemberi, 50-50 bázispontos jegybanki szigorítás. A piacon majdnem minden nagyobb szereplő kínál már 8 százalékos, vagy afölötti éves kamatot akciós betéteinél, holott szigorúan piaci alapon ennél több bázisponttal alacsonyabb érték lenne a reális. Mindezek tükrében még a kamatadót, illetve a 4-4,5 százalékos várható inflációt figyelembe véve is jelentős reálhozam érhető el a betéteken.
A hirtelen megszaporodott gáláns ajánlatokat több tényező is magyarázza. Egyrészt a bankoknak volt bőven idejük lépni, hiszen jó előre beárazhatták a jegybank emeléseit. Emellett a jegybanki lépések pont megelőzték a soron következő karácsonyi szezont, amikor hagyományosan nagyobb kamatokat kínálnak a szokásosnál a piaci szereplők, hogy javítsanak az év végi mérlegükön, illetve begyűjtsék a karácsonyi jutalmakból, prémiumokból táplálkozó friss forrásokat. Ráadásul a hitelintézetek nagy forrásigénye szintén nem elhanyagolható tényező: a mérsékelt ütemben érkező külföldi forrásokat igyekezniük kell ügyfélbetétekkel pótolni.
A legnagyobb lakossági piaci kitettséggel rendelkező hazai hitelintézetek közül jelenleg az OTP Bank kínálja a legmagasabb, 9 százalékos betéti kamatot, legalább ötmillió forint elhelyezésénél, három hónapos futamidő mellett: a Prémium Üdvözlet Betét névre keresztelt konstrukciót ugyanakkor csak a hitelintézetnél újonnan számlát nyitó ügyfelek igényelhetik, ha két csoportos beszedési megbízást adnak, és jövedelmüket is a bankhoz irányítják. A 8 százalékos és afölötti sávban már sűrűbb a mezőny, igaz, itt is feltételeket – többnyire aktív számlahasználatot vagy új megtakarítás elhelyezését – szabnak a hitelintézetek. A CIB Banknál ugyanakkor minden különösebb külön feltétel nélkül elérhető 7,75 százalékos betéti kamat.
Az ügyfelek szempontjából kedvező betéti ajánlatok remélt pozitív hatását ugyanakkor tompíthatja, hogy a hazai háztartások megtakarításainak jelentős részét felemészti a kedvezményes végtörlesztés, amely negatívan hat az újonnan elhelyezett betétek állományára is. Ezt látszanak alátámasztani a jegybank legfrissebb, novemberi adatokon alapuló statisztikái: ezek szerint a háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 63,5 milliárd forinttal csökkent a tizenegyedik hónapban, amely 2 milliárdnyi nettó forintbetét-elhelyezés és 65,5 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás következménye. Mindezek eredményeként a háztartások betétállománya 5691 milliárd forintra esett vissza novemberben, igaz, egy éves időtávon így is 3,7 százalékkal emelkedett.
Csökken a külföldi vonzerő
A betéti kamatok emelkedése fékezheti a megtakarítások külföldre áramlását is. A pénzügyi összeomlástól való vélt félelem ugyanis a szomszédos országokban is sokba kerülhet a magyar lakossági ügyfeleknek: az ott elérhető 2-3 százalékos betéti kamat töredéke a hazainak, és a jelenlegi forintárfolyam mellett a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülése sem számít – a világvége-szcenáriókat leszámítva – reális eshetőségnek. A kisebb – legfeljebb 10 ezer eurós – megtakarítást külföldi számlára irányító magánügyfelek leggyakoribb célpontjának az euróövezethez tartozó Ausztria és Szlovákia számít.Az eddig külföldre irányított kisebb méretű – nem privátbanki – magánvagyonok nagyságáról nincs hivatalos becslés: a hazai privátbanki piacot évek óta vizsgáló BloChamps Capital pénzügyi tanácsadó novemberben megjelent kalkulációi szerint ugyanakkor tavaly májustól nagyjából 30 ezer külföldi számlát nyithattak a szomszédos országokban hazai ügyfelek, ami néhány tízmilliárd forintnyi vagyontranszfert jelent. A teljes, eddig külföldre irányított magánvagyon nagyságát ugyanakkor több ezer milliárd forintra becsülik a szakértők.
VG-összeálítás Csökken a külföldi vonzerő A betéti kamatok emelkedése fékezheti a megtakarítások külföldre áramlását is. A pénzügyi összeomlástól való vélt félelem ugyanis a szomszédos országokban is sokba kerülhet a magyar lakossági ügyfeleknek: az ott elérhető 2-3 százalékos betéti kamat töredéke a hazainak, és a jelenlegi forintárfolyam mellett a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülése sem számít – a világvége-szcenáriókat leszámítva – reális eshetőségnek. A kisebb – legfeljebb 10 ezer eurós – megtakarítást külföldi számlára irányító magánügyfelek leggyakoribb célpontjának az euróövezethez tartozó Ausztria és Szlovákia számít.
Az eddig külföldre irányított kisebb méretű – nem privátbanki – magánvagyonok nagyságáról nincs hivatalos becslés: a hazai privátbanki piacot évek óta vizsgáló BloChamps Capital pénzügyi tanácsadó novemberben megjelent kalkulációi szerint ugyanakkor tavaly májustól nagyjából 30 ezer külföldi számlát nyithattak a szomszédos országokban hazai ügyfelek, ami néhány tízmilliárd forintnyi vagyontranszfert jelent. A teljes, eddig külföldre irányított magánvagyon nagyságát ugyanakkor több ezer milliárd forintra becsülik a szakértők.
-->
