Noha 2011. év végén a parlament megszavazta a baleseti bevezetését, a behajtás pontos módjáról akkor még nem rendelkeztek. „Annyi biztos, hogy a biztosítóknak kell leróni minden KGFB-ügyfelük után ezt a kötelezettséget az állam felé, de ennek lebonyolítása tartogathat meglepetéseket a gyakorlatban” – hívja fel a figyelmet Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője.
A cég szerint a legnagyobb veszély az, hogy az ügyfelek figyelmét elkerüli, hogy ugyanahhoz a kocsihoz hirtelen akár több különböző sárga csekk is érkezik, és nincsenek tisztában vele, hogy mindet be kell fizetniük. „Vannak biztosítók, amelyeknél azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudják egy csekken kezelni a biztosítást és a baleseti adót, így külön-külön fognak erről kiadni csekket negyedévente.
Az évközi évfordulósok pedig időszaktól eltérően kaphatnak egy nem várt számlát a 2012-re eső törtidőszak utáni adóról. Ez a veszély fenyegeti leginkább az embereket, hiszen a magyarok jelentős része (a PBA ügyfeleinél a háromnegyedük) még mindig sárga csekken fizet, és nem használ netbankot, mobilbankot, vagy automatizált megbízásokat. Mindazonáltal az sincs teljesen biztonságban, aki ez utóbbi kényelmi szolgáltatásokat veszi igénybe fizetéshez.
Aki nem csekken fizet, hanem mondjuk csoportos beszedési megbízást tart nyilván bankjánál, azt is érheti kellemetlen meglepetés. „Ha a banknál limitálva van, hogy az eddigi negyedéves díj mértékéig történhet csak lehívás, akkor a baleseti adóval megnövelt terhelést nem fog engedélyezni, vagy csak a korábbi mértékig. Ez esetben az autó fedezetlenné válhat, amit bizonyára kevesen vesznek észre maguktól a havi bankszámlaegyenlegük részletes böngészésekor” – vélekedik Vass Gábor. Így akár hónapok is eltelhetnek, mire kiderül a hátralék, de előfordulhat, hogy minderre egy baleset során kell az autósnak rádöbbennie
Rendszámvesztéssel jár, ha a gépkocsi tulajdonosa nem fizeti meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjának 30 százalékára rúgó baleseti adót, mivel a biztosító az ő adóját is megfizeti a befolyt díjból, így viszont biztosítási fedezet nélkül marad a jármű, és kivonják a forgalomból - hívja fel a figyelmet a Generali Biztosító az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó törvényhez csatolta a baleseti adó szabályait, amelyek január 1-jétől hatályosak. Akinek a kgfb szerződése ezen a napon "fordul", úgy kapja a számlát az idei díjfizetésről, hogy az első soron a biztosítási díj, a másikon az adó összege szerepel. Befizetni a kettő összegét kell, és az adót a biztosító továbbítja az adóhatóságnak.
Bonyolultabb annak a helyzete, akinek év közben "fordul" a biztosítása, hiszen lehet, hogy az illető egy évre előre befizette a teljes kgfb díját. Neki a biztosító utólag kiszámlázza az idei évre jutó biztosítás díj 30 százalékos adóját. Amennyiben ezt nem fizeti meg a jármű üzembentartója, akkor a biztosító - a befizetett díjból - rendezi az állammal az adót. Ekkor viszont díjhiánya lesz a biztosítottnak, amit a nyilvántartásból észlel a lakóhely jegyzője, és határoz a forgalomból történő kivonásról, amit az okmányiroda hajt végre.
