Szakadnak a magyar kötvények, csúcs közelében a csődkockázat

Az 5 éves magyar CDS-felár 19 bázisponttal emelkedett kedden, 630 bázispontra a Markit adatai szerint. Ezzel a csődkockázati mutató csaknem történelmi rekordra emelkedett. A historikus csúcs 636 bázisponton alakult tavaly november 25-én – számol be a Reuters.

A 10 éves magyar államkötvény hozama hétfőn 10 százalék fölé emelkedett, kedden pedig tovább kúszott felfelé. A hozam elérte a 10,2 százalékos szintet is.

Egyre erőteljesebb fenntarthatósági kérdéseket vethet fel, ha a hosszú kötvények 10 százalék feletti hozammal kelnének el az aukciókon – mutatott rá Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Úgy látja, azonnali fizetésképtelenség nem fenyeget, az IMF-fel való megállapodás szükségessége azonban egyre elkerülhetetlenebbé válik.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeresen bocsátott ki 3 hónapos kincstárjegyeket. A tervezett, 45 milliárd forint értékben dobott piacra papírokat, 7,67 százalékos hozammal.

Az előző, múlt heti aukcióhoz képest 24 bázisponttal emelkedett az átlagos hozamszint. A másodlagos piacon kialakult hétfői referenciahozamhoz képest 17 bázispontos a hozamemelkedés.

A magas hozam egyrészt azért alakulhatott ki, mert fokozódott az a várakozás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább emeli a jegybanki alapkamatot rövidebb távon. Emlékezetes, az MNB 7 százalékra emelte a kamatot a múlt hónapban 6,5 százalékról.

A hozamok emelkedésében szerepet játszhatott az is, hogy immár két hitelminősítő tartja a magyar államadósságot befektetésre nem ajánlott, vagyis „bóvli” kategóriában, valamint egyre bizonytalanabbnak tűnik, hogy Magyarország meg tud-e állapodni az EU-IMF delegációjával egy hitelkeretről.

A Standard & Poor’s nagyrészt arra a véleményére hivatkozva vágta bóvliba Magyarországot, hogy csökken a gazdaságpolitika kiszámíthatósága.

A forint is történelmi mélypontja környékén táncol, 315-ös szint felett jegyzik a bankközi piacon. A forint tavaly novemberben érte el leggyengébb szintjét, 318 alatt.

A magyar eszközök iránti bizalom azután rendült meg ismét, hogy a kormányzat múlt pénteken elfogadta az EU-IMF delegációja által sokat kritizált jegybanktörvényt. Ezzel csökken a valószínűsége annak, hogy Magyarország rövidebb távon meg tud állapodni a nemzetközi szervezetekkel.

Az Index kedden azt írta, hogy a kormányzat felhasználhatja a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának egy részét. A tartalékok felélése pedig tovább erodálhatja a bizalmat, és erőteljes eladói nyomás alá helyezheti a forinteszközöket.