BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Januári szárnyalás a pesti tőzsdén

Több mint tizedével nőtt januárban a pesti tőzsde részvényindexe. A befektetők bizalma azért tért viszsza, mert a kormány már kész megegyezni egy hitelkeretről a valutaalappal és az unióval. A gyenge növekedési kilátások azonban korlátozzák a magyar részvények további drágulását.

Januárban 11,29 százalékkal, 18 891,07 pontra nőtt a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. A részvényárak januári szárnyalásának fő oka, hogy az év elején megakadt a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott, hitelkeretről szóló tárgyalása. Ezért akkor nőtt a magyar kötvények hozama, gyengült a forint, csökkentek a részvényárak.

Az év eleje óta azonban a kormány kompromisszumkészséget mutat az ügyben. Ezért visszatért a piaci szereplők bizalma, az alapkezelők növelték a magyar részvények arányát a portfóliójukban, az árfolyamesésre spekulálók pedig zárták korábbi pozícióikat. Ennek hatására a részvényárak emelkedtek, a forint erősödött, és csökkent a magyar kötvények hozama.

A főbb részvények közül az OTP Bank papírjai drágultak a legnagyobb mértékben. Az árfolyam-növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a forint erősödése miatt kevesebb adós válik fizetésképtelenné, így lassabban romlik a bank hitelportfóliója és csökken a vesztesége. Emellett a bankok és a kormány közötti megállapodás bizonyos mértékben kezeli a hiteleiket már nem fizető magánadósok problémáit.

A második legnagyobb árfolyam-emelkedést a Fotex produkálta. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője úgy véli, a részvény még most is nagyon alulárazott. Szerinte a társaság méltányos piaci értéke legalább 400 forint részvényenként. A főbb részvények közül a Mol és a Richter a piaci átlaghoz hasonló mértékben drágult, a Magyar Telekom értéke viszont csak 4 százalékot nőtt, miközben az Egis 5 százalékot veszített értékéből.

A Mol és a Richter jobb teljesítménye azzal magyarázható, hogy azok exportjuk vagy leányvállalataik révén külföldről is tudnak bevételre szert tenni, így kevésbé függenek a magyar gazdaság kilátásaitól. Az Egis visszaesését pedig egy intézményi befektető korábbi vásárlásainak befejezése miatt történhetett.

Nagyon eltérően ítélik meg a magyar részvénypiac jövőjét a lapunk által megkérdezett elemzők. Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint akár ezer pontnál nagyobb mértékű korrekció is követheti a BUX januári szárnyalását a tőzsdén. A valutaalappal készülő hitelmegállapodást követően azonban újra emelkedhetnek a részvényárak, és azok elérhetik a tavaly augusztusi szintjeiket, az BUX pedig 21500 pontig növekedhet.

Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője viszont úgy véli, hogy a magyar gazdaság gyenge fejlődési kilátásai gátat szabnak a részvények drágulásának. Így azok értéke a hitelmegállapodást követően már csak 5-10 százalékkal nőhet.

Még pesszimistább Kuti Ákos, ő ugyanis úgy véli, hogy az idén csak már nem várható érdemi emelkedés, csak oldalazás a fontosabb magyarországi részvényektől.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.