Nem lesz jobb év az M&A piacán

Az év első hat hónapja, de akár az egész év is nehéz időszaka lehet a globális M&A (fúziók és felvásárlások) piacának – állítja a KPMG legutóbbi Global M&A kiadványa. A tanácsadó társaság tapasztalata szerint a válság 2009-es mélypontja óta folyamatosan növekvő bizalom már a múlté. Az M&A-piac elmúlt két évben megfigyelhető fokozatos fejlődése megtorpant. „A gazdaság és nem utolsósorban az eurózóna hullámzó gazdasági tevékenysége elvette a vállalatok étvágyát az üzletkötéstől. Ennek ellenére nem várunk meredek esést 2012-ben, hiszen az üzletkötéshez minden lehetőség adott: rendelkezésre áll a vállalati és a magántőke is, és vannak célpontok is. Az igazi teszt az lesz, hogy a cégek valóban szeretnének-e üzletet kötni” – kommentálta az eredményeket David Simpson, a KPMG M&A globális vezetője.

„Nagy különbségek vannak a világ vezető gazdaságai között is, hiszen míg Indiában és Németországban jelentősen csökkent a bizalom, Nagy-Britanniában az esés csupán 2 százalék volt, az Egyesült Államokban pedig változatlan maradt. A jelenlegi gazdasági körülmények között e két ország piaca tűnik a legkevésbé rossznak M&A szempontjából” – tette hozzá.

A kelet-közép-európai régió piacán – Lengyelországot kivéve – is jelentősen visszaesett a külföldi tőke érdeklődése, a tranzakciók inkább a már a piacon lévő szereplők között zajlanak. „A magyarországi aktivitás talán nagyobb, mint egy éve, de tranzakciókat zárni továbbra is komoly kihívás. Az látszik, hogy a hazai piac a nyugat-európai tendenciákat követi, ahol szintén nem éli csúcsnapjait a befektetési kedv” – mondta Simonyi Tamás, a KPMG budapesti igazgatója. A szakember szerint amelyik társaság a piacszerzés érdekében felvásárláson törte a fejét Magyarországon, már korábban belevágott a tranzakcióba. A válság előtti időkben az M&A-piacot a privatizáció, valamint a 15-20 éves múlttal rendelkező eladósorba került cégek hajtották, de ez mára megváltozott. Privatizáció manapság nincs, ellenben államosításra akad példa – utalt a vezető a Mol és a Rába esetére, amely szerinte megfelel a klaszszikus felvásárlási tevékenységnek. Külföldiek nem igazán érdeklődnek most, a válság és a megváltozott körülmények miatt inkább elhagynák Magyarországot, ha lenne vevő az eladó magyar egységekre. Példaként Simonyi Tamás a Volksbank és Cora esetét említette. Égető probléma még a magyar piacon, hogy új vásárlásokat nem szívesen finanszíroznak a bankok, gyakorlatilag kiszáradtak a pénzcsapok.

Mindezek ellenére minden iparágban találni meggyengült résztvevőket, amelyek most kívánatos célpontnak mutatkoznak, főleg ha a saját ágazatukban az első három szereplő között foglalnak helyet. Egyértelmű trendekről azonban nem lehet beszélni a tranzakciók kis száma miatt. Átlagban évi 70 tranzakció köttetik, azonban ezek közül nagyjából húszra tehető a valós adásvétel, közülük is csupán néhány a 10 millió euró feletti pénzmozgással járó üzletkötés.

Nagyot változott a piac a sikeres üzletkötések arányát vizsgálva is: a válság előtt a tárgyalásokat követően az érintett cégek egyharmada biztosan gazdát cserélt, most viszont maximum 15-20 százalékuk. Korábban mindenki kivárásra rendezkedett be, és a lecsökkent árszintek újbóli felívelésében reménykedett, azonban ez az illúzió már a múlté. „Az idei év az alacsony árak stabilizációjáról, a piac további bizonytalanságáról fog szólni, így mindenkinek el kell fogadni, hogy nem lesz jobb évünk ezen a piacon” – húzta alá Simonyi Tamás.