A bankcsoport – ellentétben sok más szereplővel – már most is megfelel a később hatályba lépő Bázel III. követelményrendszer előírásainak, úgy, hogy sem piaci, sem állami tőkepótlásra nem volt szüksége. A tőkehelyzet mellett a likviditási pozíciói is kedvezőek a bankcsoportnak, hiszen közel 4,5 milliárd euró likviditási tartalékkal rendelkezik.
Csányi Sándor a tavalyi eredmény kapcsán kifejtette: a 161 milliárdos tőzsdei és 84 milliárdos számviteli eredmény közötti nagy különbségért több okkal is magyarázható. Az egyik a devizahitelek végtörlesztése, amely nettó 34 milliárd forintos veszteséget okozott, a másik a 35,5 milliárd forintot jelentő banki különadó, a harmadik okot pedig a goodwill leírások jelentették.
Az elnök-vezérigazgató az OTP részvényének árfolyam-alakulása kapcsán elmondta: annak alapján úgy tűnhet, hogy a befektetők nem elégedettek a bank teljesítményével, ez viszont nincs így, hiszen az OTP Bank nagybefektetői elsősorban országkockázatot látnak a részvényben, és csak másodsorban banki kockázatot.
Az kapcsán Csányi Sándor közölte: mivel a bank a saját részvényekre eső részt is kifizeti a tulajdonosoknak, az egy részvényre jutó osztalék 102 forint környékén alakul majd, a kifizetéskori saját részvény-állomány nagyságától függően. Emlékezetett arra: a bank a tavalyi összegnél többet, 28 milliárd forintot fizet ki az idén osztalékként. Hozzátette: az OTP csoport változatlanul nem mondott le az akvizíciókról, ám most nem lát olyan megszerezhető célpontot a piacon, amely indokolná az osztalék visszatartását.
A magán-nyugdíjpénztár kapcsán Csányi Sándor közölte: annak sorsáról a tagok döntenek, ám a jelenlegi környezetben úgy tűnik, hogy nehezen finanszírozható.
