Új utak az exportfinanszírozásban
A közép- és kelet-európai országok gazdaságának felzárkózása a vártánál ugyan lassabb tempóban, de folytatódik, ezért a régió továbbra is fontos szerepet játszik a régióbeli bankok partnerei és tulajdonosai számára – mondta lapunknak Lengyel István, a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség főtitkára. Szerinte a külföldi források csökkenése miatt a régió bankjainak új üzleti modell kialakítására van szükségük. Ez azt jelenti, hogy erősebben kell támaszkodniuk a hazai forrásokra, és jobb kockázatkezelést kell kialakítaniuk Lengyel István erről a szövetség múlt csütörtökön és pénteken Budapesten rendezett nemzetközi konferenciája alkalmából beszélt.
A rendezvényen felmerült, hogy a régióbeli bankok tömeges leminősítése öngerjesztő folyamatot indíthat el. A leminősítések hatására ugyanis drágábban juthatnak forrásokhoz, ami csökkenti hitelezőképességüket és rontja az eredményeiket. Mindez pedig további leminősítést indokolhat. Simone Zampa, a Moody’s alelnöke a téma kapcsán elmondta, hogy a hitelminősítők értékelései múltbeli tényeken alapuló várakozásokat tükröznek, azok a piaci mozgásoktól teljesen függetlenül alakulnak.
A résztvevők szerint óriási lehetőség a régió bankjai számára a fejlett országokba irányuló export finanszírozása. Ezt azonban komoly mértékben akadályozza, hogy a bankok nehezebben és drágábban jutnak forrásokhoz, és egyre szigorúbb tőkekövetelményeknek kell megfelelniük. A probléma kezelésére több megoldást is javasoltak a konferencia résztvevői. Szerintük célszerű nem pénzpiaci szereplők, például befektetési alapok, nyugdíjpénztárak bevonása a finanszírozásba. Emellettt az exporhitelintézetek kockázatvállalási szerepének erősítésére és a finanszírozás nemzetközivé tételére is szükség van. Megkönnyítené az exportfinanszírozást, ha a kereskedelmi bankok szorosabban együttműködnének a felügyeleti szervekkel. Például a bankok adatai alapján kialakított kifinomultabb szabályozás nagyobb mozgástér mellett tudná garantálni a jelenleg megcélzott biztonságot.
A konferencia előadásaiból kiderült az is, hogy jelentős különbségek alakultak ki a régiós bankok működésében. Csehországban és Szlovákiában például komoly fejlődési lehetőséget jelent a bankoknak a náluk felhalmozott jelentős lakossági megtakarítás. Oroszország és Lengyelország méretéből és a gazdaság jó növekedési kilátásai miatt jó célpont a terjeszkedni kívánó bankok számára. Azerbajdzsán viszont inkább csak a vállalkozások számára jelenthet jó lehetőséget, mert a bankpiacot egy erős állami szereplő határozza meg. Közben a térség több országban komoly problémát okoz a nem teljesítő hitelek arányának gyors növekedése.
A bankoknak gyökeresen át kellene alakítaniuk a bankoknak a közvéleménnyel és a médiával tartott kapcsolataikat is – vélekedett a rendezvényen David Froherip média-tanácsadó. Szerinte a pénzügyi intézményeknek jobban kellene ismerniük és kiszolgálniuk a média igényeit.
