Ennyit buktak a hazai bankok az elmúlt fél évben

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretéről szóló tárgyalások kezdetének elhúzódása komoly veszteséget okozott a magyarországi hitelintézeteknek. A piaci szereplők elbizonytalanodása miatt csökkent a magyar értékpapírok árfolyama, gyengült a forint és nőtt a devizában kibocsátott kötvények országkockázati felára.
A forint gyengülése volt a felsoroltak közül a legkedvezőtlenebb a bankoknak, mert amiatt romlott a hitelportfóliójuk, és nőtt a veszteségük.

A svájci frank és az euró árfolyamának emelkedése miatt emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, és ezért egyre több adós nem tudta vagy nem akarta fizetni kötelezettségeit a bankoknak. További jelentős veszteség, amely a  bankokat a forint gyengülése miatt érintette, hogy nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a lakossági jelzáloghitelek törvényben előírt fix árfolyamon történő kedvezményes végtörlesztésekor. Sőt a magasabb devizaárfolyam miatt valószínűleg többen is élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Mindemellett a magyarországi bankok nehezebben és drágábban tudtak külföldről származó forrásokat szerezni. Ezt értelemszerűen a hazai betétgyűjtés fokozásával próbálták ellensúlyozni, ami a jegybanki alapkamat növelésén túl is fokozta a forintbetétek és a hitelek kamatait.
A magyarországi forrásgyűjtés felértékelődése a nagyobb fiókhálózatú bankokat előnyösebb, a kisebb hálózatúakat hátrányosabb helyzetbe hozta. A vállalkozások és a háztartások pedig magasabb kamatok és szigorúbb feltételek mellett is csak kevesebb hitelhez jutottak.

A bankok vesztesége a romló hitelállomány miatt nem számszerűsíthető, mert nem lehet tudni, melyik adós mikor veszíti el fizetőképességét. Azt viszont tudjuk, hogy tavaly 92,6 milliárd forint volt a magyar bankrendszer vesztesége, és a nyolc legnagyobb bankból csak négy tudott nyereséget termelni, a többi vesztesége több mint 400 milliárd forint volt. Eddig egyetlen bank sem kényszerült veszteségei miatt tőkepótlásra. A bankok hitelezési képessége azonban akkor is sokat romlik a veszteségek miatt, ha többlettőke bevonása nem válik szükségessé.

A piaci bizonytalanság azonban a történteknél szélsőségesebb esetben sem veszélyeztette volna a bankrendszer működőképességét. A Magyar Nemzeti Banknál végzett számítások szerint ha az euró tartósan 329 forint és a svájci frank tartósan 275 forint körüli árfolyamon mozgott volna, a magyar bankrendszernek még akkor is csak 196 milliárd forint tőkét kell bevonnia ahhoz, hogy a jelenlegi szabályoknak megfelelően működjön.

Világgazdaság - Giczi József-->