Nettó tőkebeáramlásra ezeknél a konstrukcióknál utoljára tavaly októberben volt példa, ezt leszámítva a jegybank adatai szerint tavaly május óta minden egyes hónapban több befektetési jegyet váltottak vissza, mint amennyit eladtak. A szerény mértékű tőkebeáramlás azonban nem tudta ellensúlyozni, hogy a piaci árfolyamok kedvezőtlenül alakultak, és a hónap során a befektetéseken csaknem 18 milliárd forintnyi veszteség keletkezett.
A lakossági befektetők által igen kedvelt pénzpiaci alapok 9,5 milliárd forintot vonzottak, a legalacsonyabb kockázatú likviditási alapokba több mint 12 milliárd forint került, míg a klasszikus pénzpiaci alapokból kivontak némi tőkét a befektetők. Ez abból a szempontból jó döntésnek bizonyult, hogy a romló piaci környezetben a likviditási alapok valamivel magasabb hozamot értek el. A többi, főleg lakossági körben kedvelt alaptípusba is került friss pénz májusban: kedveltek voltak a garantált, az abszolút hozamú és az ingatlanalapok is. Az abszolút hozamú konstrukcióknál viszont pozitív hozamot általánosságban csak a származtatottak értek el, amelyeknek lehetőségük van a piacok shortolására is.
Ez érthető, hiszen a május mind a kötvény-, mind a részvénypiacokon árfolyamcsökkenést hozott. Április végén az állampapírok hozama arra a hírre, hogy az EU engedékenynek bizonyult az IMF-tárgyalások megkezdését illetően, hirtelen lecsökkent, májusban viszont ismét emelkedni kezdett, ez a kötvényalapokra is hatással lehetett. Az alapokból 7,5 milliárd forintnyi tőkét vontak ki az ötödik hónapban, a hosszú kötvényalapoknál ráadásul a hozamok is negatívak lettek ebben az időszakban.
A részvényalapok még a kötvényalapoknál is sokkal rosszabbul teljesítettek a hozamok terén. Ez nem meglepő, hiszen a május rendkívül rossz hónap volt a tőzsdéken, a BUX index több mint 2 ezer pontot esett, az amerikai S&P 500 is 85 pontot csökkent. A magyarországi részvényalapok így átlagosan több mint 6 százalékot veszítettek az árfolyamukból a múlt hónapban. Különösen a feltörekvő európai országok tőzsdéin befektetők konstrukcióin keletkezett nagy, átlagosan 15 százalékot is meghaladó veszteség, eközben a fejlett részvénypiacokon befektető alapok árfolyama csak kismértékben csökkent.
A nyilvános nyílt végű részvényalapoknál viszonylag komoly, 3,2 milliárd forint körüli tőkekivonás is volt a hónap során, a zártkörű alapoknál viszont megállt a tőkevesztés, vélhetően a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap májusban már nem folytatta tovább a befektetési jegyek értékesítését.
Hozamok plusz 90-től mínusz 50 százalékig
Az elmúlt egy évben a hazai befektetési alapok teljesítménye között rendkívül nagy különbségek voltak. Május utolsó napján az egyéves hozamok 90 és mínusz 50 százalék között szóródtak. A legjobb hozamok az abszolút hozamú alapoknál voltak, ezek közül is az OTP-s EMDA, G10 Euró és Supra remekelt, 60–90 százalék közötti éves nyereséggel. Ezeknek a kockázata is kiemelkedő, nem csak a hozamuk. Húsz százalék fölötti éves hozamot lehetett elérni a fejlett piaci részvényalapokon is, részben azért, mert az amerikai emelkedett, részben pedig a forint dollárral szembeni gyengülése miatt.A legnagyobb bukást egy ingatlanalap, a MAG könyvelhette el: árfolyama a felére esett, de az abszolút hozamú és a részvényalapokon is nagyot lehetett bukni. Az Access Befektetési Alapkezelő három abszolút hozamú alapja is 30 százalék fölötti veszteséget szedett össze 12 hónap alatt május végére, a részvényalapoknál a BUX index alakulását követő konstrukció, valamint a kelet-közép-európai piacokon befektető alapok teljesítménye alakult hasonlóan rosszul.
A legnagyobb bukást egy ingatlanalap, a MAG könyvelhette el: árfolyama a felére esett, de az abszolút hozamú és a részvényalapokon is nagyot lehetett bukni. Az Access Befektetési Alapkezelő három abszolút hozamú alapja is 30 százalék fölötti veszteséget szedett össze 12 hónap alatt május végére, a részvényalapoknál a BUX index alakulását követő konstrukció, valamint a kelet-közép-európai piacokon befektető alapok teljesítménye alakult hasonlóan rosszul. -->
