BUX 41,915.54
-2.47%
BUMIX 3,918.59
-0.29%
CETOP20 1,992.73
0.00%
OTP 9,826
-4.56%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-0.28%
0.00%
ZWACK 17,550
+0.57%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,170
+0.43%
-3.88%
-2.15%
+0.67%
+0.92%
-0.86%
-7.76%
-0.75%
0.00%
+0.27%
OTT1 149.2
0.00%
-0.49%
MOL 2,790
-2.86%
DELTA 38.15
-4.27%
ALTEO 2,370
-0.42%
0.00%
+1.21%
EHEP 1,750
-1.69%
+0.69%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-3.69%
-1.13%
-5.30%
0.00%
-1.55%
-2.15%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
0.00%
NAP 1,186
-1.98%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kamat manipuláció - A Fed már 2008-ban figyelmeztetett

Paul Tucker, a Bank of England alelnöke tegnap két órán keresztül válaszolt az alsóház bizottsága előtt a parlamenti képviselők arra vonatkozó kérdéseire, tudott-e a bank a kamatmanipulálásáról. A Reuters jelentése szerint Tucker erőteljesen tagadta azokat a sugalmazásokat, amelyek szerint a brit kormány miniszterei arra kényszerítették őt hogy rávegye a bankokat a Libor manipulálására.

Az angol jegybank alelnöke azon vizsgálat részeként vett részt a parlamenti bizottsági meghallgatáson, amely a Barclays és más bankok ellen irányult, a kulcsfontosságú londoni bankközi hitelezési kamat, a Libor manipulálása kapcsán. A Barclays már több mint 450 millió dollár birság megfizetésére kényszerült a Libor manipulálásában vállalt szerepéért. A Reuters szerint Tucker tagadta, hogy bármely brit miniszter presszionálta volna őt, hogy befolyást gyakoroljon a Barclaysra vagy más bankokra a kamatlábbal kapcsolatban.

Leszögezte, hogy nincs tudomása semmilyen hamisításról. "Semmilyen tudomásunk nem volt róla és soha nem vettem volna részt hasonló összeesküvésben" – fogalmazott Tucker a bizottsági meghallgatáson.

A Times cikke szerint a Libor-botrány az évszázad csalása. Akár 18 nagybank manipulálhatta 2005 és 2009 között a Libort a saját javára. Az ügyben az Egyesült Államok, Európa és Japán hatóságai jelenleg is vizsgálatokat folytatnak. Érintett lehet többek között a Deutsche Bank, az UBS, a Citigroup, a JP Morgan, az HSBC és a Bank of America. A Barclays elmarasztalása lavinát indíthat el, a botrány már elérte a brit politikát.

A Fed a szóvivő tájékoztatása szerint már 2007-ben kapott híreket az esetleges Libor manipulációról és 2008-ban, a Bear Stearns csődjét követően a Bank of Englandnél is érdeklődött az ügyben. Az amerikai jegybank állítása szerint ezt követően megküldték a hatóságoknak szakértői véleményüket arról, hogyan kéne átalakítani a kamatképzési rendszert az Egyesült Királyságban.

EU-szinten pedig Michel Barnier, az Európai Bizottság belpiaci biztosa is magasabb büntetéseket követelt. Ha a feltételezések igaznak bizonyulnak, az ügy hitelfelvevők millióit érintheti. Közülük több tucatnyi már panaszt jelentett be New Yorkban amerikai nagybankokkal szemben.

A Barclays igazgatótanácsa azt követelte Bob Diamondtól, a cég múlt héten lemondott vezérétől, hogy mondjon le 17 millió fontos jutalmáról, miután kiderült, hogy a vezetése alatt hajtották végre a sorozatos manipulációt. A volt vezér ma beleegyezett a lemondásba. A cégvezető tagadta, hogy tudott volna az ügyről, amelyet egyébként számtalan belső levélváltás is alátámaszt. A súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (SFO) még Diamond lemondása előtt bejelentette, hogy felvette a kapcsolatot a brit pénzügyi felügyelettel, és vizsgálja, hogy jogilag lehetséges-e bűnvádi eljárás megindítása a kirobbant botrányban érintett bankárok ellen.

Csak kevés bank nyerhetett

A magyarországi bankok nem valószínű, hogy nyertek a Libor manipulálásán, az ügyfelek viszont jól járhattak azzal, hogy a Barclays megpróbálta a valóságos szint alá nyomni a hivatalos bankközi kamatot. A magyarországi bankok is érezhették, amikor 2008 őszén, a Lehman Brothers bukása után hiába próbáltak forráshoz jutni a bankközi piacon, hogy nem feltétlenül reálisak a londoni bankközi kamatlábak (Libor). Már akkor felvetődött, hogy a brit bankszövetség 16 tagja közül egyesek manipulálhatják a bankközi kamatokat, számos panasz érkezett ugyanis arra, hogy a Libort meghatározó hitelintézeteken kívül jóformán egyetlen bank sem jut hozzá kölcsönhöz a hivatalosan megadott ráták mellett.

A hitelintézet vélhetően azért próbálta lefelé módosítani a bankközi kamatlábat, hogy leplezze, milyen magas forrásköltségek mellett jut hitelhez, illetve azért, hogy felduzzassza egyes kereskedőinek a profitját. A valóságosnál alacsonyabb bankközi kamatlábak felállításából úgy profitálhatott a Barclays, hogy ezáltal olcsóbban juthatott hozzá forrásokhoz

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek