BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Marad a pénz Brüsszelnél? Újabb ítélet jön hazai EU-forrásokról

Már októberben döntést hozhat az Európai Bíróság egy újabb olyan ügyben, amely az Európai Bizottság szerint szabálytalanul felhasznált uniós források sorsát érinti.

Legkorábban októberben dönthet az Európai Bíróság elsőfokú fóruma, a Törvényszék a Brüsszel szerint szabálytalanul felhasznált, több mint 700 millió forintos uniós SAPARD-támogatás sorsáról – tudtuk meg a luxembourgi székhelyű testület sajtóosztályától. Magyarország tavaly júniusban fordult a bírósághoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében, miután az Európai Bizottság 2011 márciusában 2,5 millió eurós támogatás visszafizetésére kötelezte hazánkat.
A SAPARD-program keretében Magyarország 2000 és 2006 között évente közel 40 millió euró összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kapott. E keretből Brüsszel azért rendelt el a 2,5 millió eurós, 2004-ben folyósított támogatás visszafizetését, mert szerinte a programot végrehajtó hazai hatóság több esetben is megsértette a támogatások kifizetésére vonatkozó három hónapos határidőt.

Magyarország azonban vitatja a bizottság azon megállapítását, hogy a három hónapos határidő számítása során azon dátumot kell kiindulási pontnak tekinteni, amikor a hatóság befogadta a kifizetés iránti kérelmet, és úgy véli, hogy a határidő számítása szempontjából a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum hiánytalan beérkezése számít mérvadónak. Magyarország szerint a kifizetéseknek a vitatott esetekben történt késleltetése a támogatás odaítéléséhez szükséges nélkülözhetetlen információk beszerzéséhez, és ezáltal az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez volt szükséges.
Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa, Lehóczki Balázs lapunknak elmondta: gyakran vannak olyan eljárások, amelyeket a tagállamok azért indítanak a bizottság ellen, mert az szabálytalanság miatt kizárt bizonyos kiadásokat az uniós támogatások hatálya alól. Ez különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós támogatások területén fordul elő sokszor, és legtöbbször a dél-európai országok érintettek.
Hazánk esetében eddig egy ilyen ügy, a határellenőrzésre 2004–2006 között folyósított schengeni pénzekről szóló vita szerepelt a bíróság előtt. Ebben a perben pár hete a Törvényszék végzése helyben hagyta a bizottság döntését, amely 3,5 milliárd forintos támogatás visszafizetését rendelte el a hazánknak juttatott mintegy 40 milliárdos keretből.

Brüsszel szerint ugyanis a magyar állam olyan kiadások – mint például a 2007-ben beszerzett három vízágyú – finanszírozására is igénybe vette a támogatást, amelyek nem vagy csak részben szolgálnak határellenőrzés céljára. Az Európai Bíróság előtti eljárásban Magyarországot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseli. Arra a korábbi kérdésünkre, hogy a kormány fellebbez-e a visszafizetést helyben hagyó bírósági végzés ellen, a tárca megkeresésünkre azt közölte, ez ügyben jelenleg egyeztetés zajlik a kérdésben érintett minisztériumok között.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek