Legkorábban októberben dönthet az Európai Bíróság elsőfokú fóruma, a Törvényszék a Brüsszel szerint szabálytalanul felhasznált, több mint 700 millió forintos uniós SAPARD-támogatás sorsáról – tudtuk meg a luxembourgi székhelyű testület sajtóosztályától. Magyarország tavaly júniusban fordult a bírósághoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében, miután az Európai Bizottság 2011 márciusában 2,5 millió eurós támogatás visszafizetésére kötelezte hazánkat.
A SAPARD-program keretében Magyarország 2000 és 2006 között évente közel 40 millió euró összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kapott. E keretből Brüsszel azért rendelt el a 2,5 millió eurós, 2004-ben folyósított támogatás visszafizetését, mert szerinte a programot végrehajtó hazai hatóság több esetben is megsértette a támogatások kifizetésére vonatkozó három hónapos határidőt.
Magyarország azonban vitatja a bizottság azon megállapítását, hogy a három hónapos határidő számítása során azon dátumot kell kiindulási pontnak tekinteni, amikor a hatóság befogadta a kifizetés iránti kérelmet, és úgy véli, hogy a határidő számítása szempontjából a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum hiánytalan beérkezése számít mérvadónak. Magyarország szerint a kifizetéseknek a vitatott esetekben történt késleltetése a támogatás odaítéléséhez szükséges nélkülözhetetlen információk beszerzéséhez, és ezáltal az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez volt szükséges.
Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa, Lehóczki Balázs lapunknak elmondta: gyakran vannak olyan eljárások, amelyeket a tagállamok azért indítanak a bizottság ellen, mert az szabálytalanság miatt kizárt bizonyos kiadásokat az uniós támogatások hatálya alól. Ez különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós támogatások területén fordul elő sokszor, és legtöbbször a dél-európai országok érintettek.
Hazánk esetében eddig egy ilyen ügy, a határellenőrzésre 2004–2006 között folyósított schengeni pénzekről szóló vita szerepelt a bíróság előtt. Ebben a perben pár hete a Törvényszék végzése helyben hagyta a bizottság döntését, amely 3,5 milliárd forintos támogatás visszafizetését rendelte el a hazánknak juttatott mintegy 40 milliárdos keretből.
Brüsszel szerint ugyanis a magyar állam olyan kiadások – mint például a 2007-ben beszerzett három vízágyú – finanszírozására is igénybe vette a támogatást, amelyek nem vagy csak részben szolgálnak határellenőrzés céljára. Az Európai Bíróság előtti eljárásban Magyarországot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseli. Arra a korábbi kérdésünkre, hogy a kormány fellebbez-e a visszafizetést helyben hagyó bírósági végzés ellen, a tárca megkeresésünkre azt közölte, ez ügyben jelenleg egyeztetés zajlik a kérdésben érintett minisztériumok között.
