Ewald Nowotny szerint a várható banki akvizíciók egyrészt külső politikai hatásra, az európai versenypolitikára vezethetők vissza. Ez arra ösztönzi a bankokat, hogy „zsugorodjanak”, és csökkentsék tevékenységi területüket. Emellett általánosságban igaz, hogy öt százalékos piaci részesedés alatt nem kifizetődő a banki tevékenység. „Sok bank tesztelte a piacot, és most itt az ideje a kiigazításnak” – mondta.
Ewald Nowotny a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bécsben működő nemzetközi képzési intézetének konferenciáján szólalt fel. Ismét kijelentette, hogy az osztrák bankok számára a régiós jelenlét „sikertörténet”, és hogy továbbra is maradnak a térségben.
A bankok jelenlegi mérlegalkalmazkodási (deleveraging) folyamatát bizonyos mértékben szükségszerűnek tartja, és úgy vélekedett, tovább kell csökkenteni a devizahitelezés szerepét Európában. Ez utóbbiak helyett azonban "helyettesítőket" is találni kell, mert vannak olyan országok, ahol az hosszú távú finanszírozása szinte kizárólag devizaalapon képzelhető el - mondta.
Egyes országokban politikai lépésekre vezethető vissza a mérlegalkalmazkodási folyamat - vélekedett. Az osztrák banki vezető szerint Magyarországon arra lehet számítani, hogy a bankok „nagyon aktívak lesznek” ezen a területen, amennyiben olyan adókkal szembesülnek, amelyek hátrányosan érintik a mérlegüket.
Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke úgy értékelte, hármas válságról lehet beszélni Európában és az Egyesült Államokban: a pénzügyi szektor válságáról, amit az államadósság-válság követett, és végül a pénzügyi piacok „bizalmi” válságáról, ami kihatással van a bankszektorra is. A legnehezebb feladat a bizalmi válságot megoldani – vélekedett.
Kiemelte, az erőteljes mérlegalkalmazkodási folyamat, a csökkenő befektetések és az ennek következtében csökkenő növekedés együtt "ördögi kört" képeznek a régióban. Úgy vélekedett, az erőteljesen integrált európai pénzügyi rendszerben csak "átfogó szemlélettel" lehet a problémákra megoldást találni.
Magyarországon a hitelezés csökkenését Szapáry szerint részben a bankadó, részben az erőteljes mérlegalkalmazkodás, de részben a külföldi anyabankok nehézségei váltották ki.
Elená Kohútiková, a szlovák VÚB Bank vezérigazgató-helyettese az euró bevezetését értékelte. Kohútiková szerint Szlovákia profitált az euró bevezetéséből. Kifejtette, az euró bevezetése után három évvel a lakosság 81 százaléka úgy véli, hogy ez helyes döntés volt. Emellett az euró segítette a szlovák reálkonvergenciát a nyugati gazdasági mutatókhoz, csökkentek a vállalkozók tranzakciós költségei, és stabilizálódott az államkötvények kamata is. Az eurócsatlakozás sikere szempontjából fontos tényezőnek értékelte, hogy ugyanazt az álláspontot közvetítette a kormány, a nemzeti bank és az ellenzék.
Úgy vélte, a kis, nyitott gazdaságoknak nincs más választási lehetőségük, mint csatlakozni a közös fizetőeszközhöz. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a konvergencia-folyamatnak az euró bevezetése után sem szabad leállnia.
