Szlovénia lehet Kelet-Európa Spanyolországa
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy, a kormány által elrendelt vizsgálat kiderítette, hogy például a "Nova Ljubljanska Banka"(NLB) banknál 1,5 milliárd eurót tesz ki a rossz hitelek összege. A kockázatok fedezetére ezért további 500 millió euró szükséges. A szlovén államnak június végén már 380 millió euró összegű támogatást kellett az NBL-nek juttatnia. Ám a cég problémái nem számítanak egyedi esetnek - írja a továbbiakban a Die Presse. A szlovén állami gazdasági intézet abból indul ki, hogy a szlovén bankok könyveiben hatmilliárd euró összegben szerepelnek problematikus hitelek.
A kormány ezért úgy határozott, hogy a második és a harmadik legnagyobb pénzintézet, vagyis a "Nova Kreditna Banka Maribor" és az Abanka ügyleteit is vegyék górcső alá, hogy kiderüljön, mennyi pénzre van szüksége a pénzintézeteknek. A pénzpiacokon Ausztria szomszédja már az eurómentőcsomag legközelebbi jelöltjének számít. Az előző héten a tízéves szlovén államkölcsönök hozamai átmenetileg már túlszárnyalták a kritikus 7 százalékos értéket. A Fitch hitelminősítő számításai szerint a szlovén pénzügyi ágazat szanálása akár 3 milliárd euróba is kerülhet, ez óriási kihívás lenne a mindössze kétmillió lakosú ország számára.
A Die Presse szerint a ljubljanai kormány azonban arról biztosít, hogy rövid távon külföldi segély nélkül is meglesz. Az Európai Bizottság egyik szóvivője szintén közölte, hogy nem várnak segélykérést Szlovéniától. A Raiffeisen Research bécsi elemzői abból a feltevésből indulnak ki, hogy Szlovénia nem fogja megkerülni a segélykérést, amennyiben az államkölcsönök kamatai nem süllyednek 5 százalék alá. A válság leküzdésére pedig a szlovén kormány egy óriási rossz bank alapítását vizsgálja, ez vállalná át az állami pénzintézetek problémás hiteleit.
Szlovénia egyébként sok hasonlóságot mutat Spanyolországgal, mindkét országban a pénzügyi szektor jelent problémát. Az EU-csatlakozás után itt is építési és ingatlan-konjunktúra lépett fel, ez összekapcsolódott a bankok túlzott hitelezésével. A buborék a globális pénzügyi és gazdasági válsággal kipukkant, 2008 óta a vezető szlovén építési cégek csődbe kerültek, a rossz hitelek rekordszintet értek el. A helyzet tovább romolhat, hiszen gazdaságkutatók 2012-re is recessziót jósolnak.
