Zsugorodik a hazai bankszektor

Május végén 27 381,3 milliárd forintot ért el a magyarországi, részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített mérlegfőösszege, ami 2,4 százalékkal, 658 milliárd forinttal több az április véginél – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett adataiból. Ezzel együtt a hazai bankszektor méretének lassú zsugorodása nem állt meg, hiszen az eszközállomány emelkedését nem a hitelezési aktivitás élénkülése, hanem a devizában nyilvántartott eszközök átértékelődése okozta. Erre utal, hogy a devizaeszközök állománya egyetlen hónap alatt közel 400 milliárd forinttal, 13 622 milliárdra emelkedett, és ezen belül nőtt a háztartásoknál és vállalatoknál lévő, idegen fizetőeszközben nyilvántartott kölcsönök állománya is. A devizapiaci folyamatok tükrében ez persze nem csoda: a hazai fizetőeszköz májusban nagyjából 15 egységnyit gyengült az euróhoz képest, ami 300 forint környéki kurzust jelentett.

Egyéves időtávon vizsgálva a folyamatokat még a májusi devizahatással együtt sem javult a helyzet. A bankok összesített mérlegfőösszege ugyanis egy évvel korábban még 27 606,2 milliárd forintra rúgott, amelyhez képest mostanra 0,8 százalékos csökkenés történt.

Hasonlóan alakult a helyzet a szövetkezeti hitelintézeteknél is: a szektor összesített mérlegfőösszege május végére 1648,6 milliárd forintra apadt az április végi 1701,5 milliárdról, és mind a háztartási, mind a vállalati hiteleknél csökkent az állomány éppúgy, mint a náluk elhelyezett betéteknél. (Ebben ugyanakkor volt szerepe a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet kiesésének is.) Egyéves összevetésben 1,26 százalékkal apadt a szektor mérlegfőösszege.

A PSZÁF májusi adatok kapcsán kiadott gyorselemzése szintén rámutat a pénzügyi szolgáltatók visszafogott üzleti aktivitására. A felügyelet által közzétett dokumentum szerint a hitelintézetek nettó hitelállományának csökkenése májusban sem állt meg, sőt a megelőző havihoz képest kismértéken gyorsult a visszaesés üteme. A vállalati hitelek állománya 0,5, a háztartásoké pedig 0,4 százalékkal zsugorodott.

Persze a gyenge üzleti aktivitásért a keresleti oldal is felelős. A Gfk Hungária közelmúltban megjelent felmérése szerint az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek hisznek abban, hogy hitelkérelmüket a bankok pozitívan bírálnák el. A vizsgálat a legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait, stratégiáit vette górcső alá, és azt állapította meg, hogy míg 2007 utolsó negyedévében 7,5 százalékot tett ki azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélték, hogy cégük hitelkérelmét elutasítanák egy esetleges banki hitelbírálat során, hányaduk 2010-ben 17,1 százalékra, 2012-ben pedig 19 százalékra emelkedett.

Ez nem meglepő a Magyar Nemzeti Bank adataival összevetve, amelyek szerint 2007-ben még dinamikusan növekedett a cégek hitelállománya. A bankok abban az évben több mint 840 milliárd forinttal több hitelt folyósítottak a vállalkozásoknak, mint amennyit azok törlesztettek, sőt még 2008-ban is 470 milliárd forint fölött volt a nettó hitelfelvétel, azóta viszont a vállalatok nettó törlesztőknek számítanak.

Az állami vagy EU-források, pályázati pénzek szerepe is tovább csökkent a vállalkozások finanszírozásában, ezzel párhuzamosan viszont nőtt, és immár a második legfontosabb forrásnak számít – főleg a kisebb cégeknél – a tagi kölcsönök jelentősége. A fizetési határidők meghosszabbítása már egyre kevesebb cégnek jelent alternatívát, ezzel inkább a közepes méretű kkv-k próbálják javítani likviditásukat. Emellett a jegybanki adatok szerint a kötvénykibocsátás szerepe is megemelkedett: míg 2007–2008 környékén, a válság elmélyülése előtt a vállalati kötvényállomány 300–350 milliárd forint között ingadozott, idén már meghaladta a 600 milliárd forintot.

A hitelképes cégek ugyanakkor úgy vélik, a bankok a korábbinál jobban megbecsülik őket.

Az állami vagy EU-források, pályázati pénzek szerepe is tovább csökkent a vállalkozások finanszírozásában, ezzel párhuzamosan viszont nőtt, és immár a második legfontosabb forrásnak számít – főleg a kisebb cégeknél – a tagi kölcsönök jelentősége. A fizetési határidők meghosszabbítása már egyre kevesebb cégnek jelent alternatívát, ezzel inkább a közepes méretű kkv-k próbálják javítani likviditásukat. Emellett a jegybanki adatok szerint a kötvénykibocsátás szerepe is megemelkedett: míg 2007–2008 környékén, a válság elmélyülése előtt a vállalati kötvényállomány 300–350 milliárd forint között ingadozott, idén már meghaladta a 600 milliárd forintot.

A hitelképes cégek ugyanakkor úgy vélik, a bankok a korábbinál jobban megbecsülik őket.-->