BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kamatvágás nyolc hónap után

Az elemzői várakozásokkal ellentétben 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntést hónapok óta szorgalmazta a monetáris tanács néhány tagja, most vélhetően sikerült maguk mellé állítani a többi külső tagot.

Csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács. Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, két alternatíva volt az asztalon, az egyik a csökkentés, a másik a 7 százalékos kamat tartása. Az elnök szoros szavazásról beszélt, ami azt jelentheti, hogy a tanács külső tagjai 4 : 3-as szavazati aránnyal szerezhettek többséget.

A meglepő döntést követően a forint 278,5-es szintről 281-ig gyengült az euróval szemben. A piac most újra felismerhette – ha elfelejtette volna –, hogy a monetáris tanács külső tagjainak akarata könnyedén érvényesülhet. Emlékezetes, év elején a parlament által delegált négy tag megakadályozta a kamat további emelését.

Gerhardt Ferenc és Kocziszky György, a tanács két külső tagja, legutóbbi nyilatkozatukban próbálták befolyásolni az elemzői várakozásokat, amikor közelgő kamatcsökkentés lehetőségére utaltak. Több elemző ugyanakkor úgy látta, hogy csak az IMF-megállapodás megkötése vagy érdemi előrelépés hozhat kamatvágást.

„A kamatcsökkentés ellen felhozható érvek egy kicsit megkoptak az elmúlt időszakban” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az ország relatív kockázatossága javult. „Nehezen lehetett védeni, hogy miért nem szabad kamatot csökkenteni, ám jelenleg egy Csipkerózsika-álomban van a piac” – vélekedett a közgazdász. „Sokan gondolják, hogy megszületik az IMF-megállapodás, és ez csak idő kérdése, ami támasza az erős forintnak” – magyarázta Török Zoltán. Az elemző azonban ezt illetően pesszimista. „Kiszámíthatatlan, hogy megszületik-e a megállapodás, hiszen politikusok döntenek, nem a közgazdasági megfontolások a meghatározóak”. A Raiffeisen elemzője szerint erős a további kamatcsökkentési szándék: ha nem lesz sokkal rosszabb a helyzet, akkor tovább csökkenhet a kamat, de nem tudnak majd minden alkalommal kamatot vágni.

Simor András – aki egyébként épp tegnap kapott a Global Finance magazintól közepes minősítést egy jegybankelnököket minősítő rangsorban – nem adott választ arra a kérdésre, hogy a mai kamatcsökkentés egyszeri lépés, vagy egy ciklus kezdetének tekinthető. Az elnök – akinek olyan döntés hátterét kellett ismertetnie, amivel valószínűleg nem értett egyet – azt mondta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései, így a tranzakciós és a telekom­adó, emelik a fogyasztói árindexet. Hozzátette: az infláció 2013-ban is „számottevően” a 3 százalékos cél felett maradhat.

Mindez továbbra is óvatos monetáris politikát indokolhatott volna, hiszen a júliusi kamatdöntő ülés után kiadott közleményben az állt, hogy „kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor”. Utóbbi esetében viszont nem látható javulás. Mégis úgy tűnik, hogy a gazdaság recesszióba csúszása most elég indokot adott a kamatcsökkentéshez, amire két éve nem volt példa.

Feszült viszony

Nem igaz, hogy örök harc a jegybank és a kormány között a kamatszint megállapítása – mondta Simor András. Közölte: az MNB fő feladata az árstabilitás biztosítása, és nem más. Az alapkamatban az inflációs kilátások és az országkockázatok is tükröződnek. A monetáris tanácsi ülésről kiadott közlemény szerint monetáris lazításra „addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik”.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.