Romániához közeledünk - 10 százalék felett a céges forinthitelek kamata

A magyarországi vállalati hitelezés egyre jobban elszakad a régiós tendenciáktól, és továbbra is nagyon alacsony szinten mozog – állapítja meg a Magyar Fejlesztési Bank MFB Periszkóp nevű gazdasági jelentése. Az MFB legfrissebb, júniusi kiadványa megállapítja: ez év áprilisára 2009. novemberi szintre, azaz 650 bázispont fölé nőtt a vállalati forint- és az euróhitelek kamata közötti különbség. A nemzeti valutában nyújtott vállalati kölcsönök kamata pedig 10 százalék fölé emelkedett: ez azt jelenti, hogy a kondíciók egyre jobban elszakadnak a többi visegrádi országétól, és egyre inkább megközelítik a romániai szintet.

A vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként áprilisban 2, az év első négy hónapjában 123,7 milliárd forinttal csökkent, és a devizahitelek állományának zsugorodását nem haladta meg a forinthitelek állományának bővülése. A vállalati hitelállomány dinamikája éves szinten továbbra is visszaesést mutat Magyarországon, miközben a régió többi országában hozzávetőlegesen két éve a vállalati hitelezés bővülése tapasztalható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alátámasztják az MFB által leírtakat: ezek szerint a vállalati hitelek állománya júniusban tovább csökkent, és éppen meghaladta a 7000 milliárd forintot.

Mindezek mellett a magyar bankrendszer mérlegalkalmazkodása tovább tart: a hitel/betét ráta az első negyedév végére 136,8 százalékra, a 2006 végi szintre süllyedt. A vállalati szektorban ugyanakkor az MFB 2012. tavaszi vállalati felmérése alapján mérsékelten erősödött a cégek hitelfelvételi kedve, ami azt vetíti előre, hogy a mérlegalkalmazkodás folytatása mellett a bankok forráshelyzetének javulása nélkül nem várható a hitelezési aktivitás erősödése.

A jegybank legfrissebb hitelezési felmérése alapján pedig nem lehet arra számítani, hogy rövid távon gyökeres változások állnának be a jelenlegi tendenciákban. A felmérés szerint a vállalati szegmensben a bankok nagy része tovább szigorította a nagy- és középvállalatok, a kis- és mikrovállalatok hitelezési feltételeit. Ám a szigorító bankok aránya lényegesen elmaradt az előző negyedévtől.

A válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették. A felmérés alapján a bankok jelentős része keresletnövekedést észlelt a rövid lejáratú vállalati hitelek iránt 2011 negyedik negyedévéhez képest, a következő fél évben pedig további keresletélénkülést vár. Ezzel szemben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránt a bankok inkább keresletcsökkenést észlelnek. Az előretekintő válaszok alapján nem várható fordulat a beruházási hitelek iránti keresletben.

Kis emelkedés az első fél évben

A jegybank statisztikái szerint a vállalkozásoknak nyújtott, forintban és euróban denominált kölcsönök mennyisége 7055 milliárd forintot tett ki 2012 első hat hónapjában – beleszámítva a folyószámlahiteleket is –, amely 7,35 százalékkal magasabb a bázisnál. Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek – a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt –, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut. Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül a forintkölcsönök mennyisége – bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott, és 773 milliárd forintot ért el – még mindig nyomában sincs a 2010-es, 1000 milliárdot is meghaladó szintnek.