Seth Klarmanról köztudott, hogy ügyfeleinek eszközeiből jelentős hányadot, mintegy 20-50 százalékot tart készpénzben, de az is, hogy a nevéhez fűződő csoport, a Beaupost Group éves megtérülése 1983 óta 19 százalék körüli. Klarman a befektetési ötleteket egyszerű módszerrel, a részek összege szerint elemzi, és ha a részek a társaság részvényeinek piaci árfolyamánál jóval alacsonyabb áron forognak, akkor az adott részvényben pozíciót nyit. Csökkenő ár mellett vesz, emelkedő árfolyam esetén elad, és amikor a piacon az árfolyam eléri a részek összegével azonos értéket, az összes papírtól megszabadul. Ehhez trendellenes hozzáállás és kötélidegzet kell.
Klarman jelentős állományt alakított ki HP részvényekből, portfóliójának 14 százalékát alkotja ez az egy Kapóra jön a trendellenes érzületű elemzőnek manapság az, hogy szinte mindenki a PC-k korszakának alkonyáról beszél, és az utóbbi időben a nagy PC gyártókra, így a Dellre és a HP-re is hatalmas teher nehezedik.
A Klarman-féle Beaupost Group viszont szakadatlanul vásárolja a HP részvényeket, kezdetben még alig 20 fölött vásárolt be, majd az elmúlt negyedévben bővítette pozícióját. Akinek tetszik Klarman stílusa, az most akár alacsonyabb áron is vehet HP-t, mint ő, mert csökkenő az árfolyam. Klarman valamivel 20 fölött kezdte a vásárlást, és mindaddig folytatni fogja, amíg az árfolyam esik. Mivel a befektető általában jelentős, 50 százalékos vagy akár annál nagyobb biztonsági ráhagyással dolgozik, a részvény legalább 30 dollárt ér.
Mitől vonzó a HP?
A társaság legszebb vonása az, hogy vevőköre elsősorban vállalati ügyfelekből áll. Ez a viszonylag egyszerű üzleti modell erőteljes ellátási láncra és üzleti kapcsolatokra épül. A RIM-mel ellentétben a HP árbevételét nem a fogyasztók kénye-kedve határozza meg, a cég árbevétele viszonylag egyenletesen alakult.
A HP 4 milliárd dollárnyi beruházással képes 10 milliárd dolláros cashflow-t termelni, ami elég jelentős. Azaz egy év alatt legkevesebb 6 milliárd dollár készpénzt csenget be, ami a Saxo elemzője szerint évente 5 százalékkal csökken. Ha ennél agresszívebb, 10 százalékos diszkontrátát alkalmazunk, akkor a cég alapvető értéke 41 milliárdra jön ki, ami a folyó értéknél 25 százalékkal több.
Csakhogy manapság a HP háza táján nagy a zűrzavar. A gyenge nyereség valójában a cég drága felvásárlásainak sorával, és ezeknek a működő tőkére gyakorolt hatásával magyarázható, ami az eredmény kimutatásban "rendkívüli ráfordításként" jelentkezik. Nos a szerkezetátalakítás terhei és a megkérdőjelezhető cégfelvásárlások ellenére a HP és a vállalati szektor szoros kapcsolata megmaradt, és a cég továbbra is képes 8-10 milliárd USD cashflow kitermelésére, márpedig a cég értékét ez határozza meg. Aki tehát bízik Seth Klarman meglátásaiban és a HP vezér Meg Whitmanban, annak a HP akár jó fogás is lehet
