– Az Allianz piaci részesedése folyamatosan csökken, a nyeresége viszont nő. Mi ennek az oka?
– Ez részben tudatos stratégia, részben pedig a piac hozza így. Alapvetően a gépjármű-biztosítások piacán veszítettünk a piaci részesedésünkből a felelősségbiztosításoknál (gfb) és a cascónál, de mindkét területen piacvezetők vagyunk most is. A casco esetében a díjbevétel-csökkenést főleg az új autók értékesítésének visszaesése okozza. Mi az egyéni lakossági cascóban voltunk jelentősek, és az aranyévekben, 2005–2006 környékén, amikor évente 200 ezer új autót adtak el, igen magas piaci részesedést értünk el. A csökkenő, öregedő gépjárműpark azonban folyamatos díjbevétel-csökkenést okoz, ezt a mai 50 ezer körüli évenkénti új eladás – amelynek a 70 százaléka flottaértékesítés – nem tudja pótolni. A gfb-nél az elmúlt években kialakult árverseny okozott jelentős díjcsökkenést, amihez tudatosan még hozzájárult az is, hogy a díjszintek csökkenésével párhuzamosan végrehajtottunk egy portfóliótisztítást is.
– A csökkenő díjbevétel ellenére a nyereségességük nagyot nőtt.
– Igen, bár a díjbevételünk alacsonyabb, a nyereségességünk messze a többi piaci szereplő fölött van. Ennek fő oka a vállalat jelentős átszervezése, amely nagyon komoly költségcsökkentéssel járt együtt. A PSZÁF által publikált tavalyi éves adatok szerint a hasonló méretű konkurensekhez képest az első helyen állunk költséghatékonyságban. Ha a szükséges lépéseket három éve nem tesszük meg, most veszteséges lenne a vállalat.
– Az idén milyen eredményt várnak?
– A tavalyinál alacsonyabb díjbevételre számítunk, bár a piaci részesedésünk csökkenésének üteme lelassult. Eredményesség tekintetében viszont a tavalyihoz hasonlót várunk.
– Az idén és jövőre jó néhány jogszabályi változással kell szembenézniük a biztosítóknak. Az egészségbiztosítások például dolgozói juttatásként nyújtva adómentessé váltak. Önök beszállnak-e ebbe a piacba?
– Mi is támogattuk ezt a lehetőséget, ez az adókedvezmény viszont csak részben nyitja meg a piacot. Az igazi áttörés akkor történhet meg, ha az állami ellátórendszerhez a privát biztosítók is hozzáférhetnek majd. Ez mindenképpen előnyös lehet az államnak is, hiszen magánpénzek csatornázódhatnak be az egészségügybe, ugyanakkor látni kell, hogy ez sokkal kevésbé gazdasági, mint politikai jellegű kérdés. Ma privát biztosítói ellátórendszer komoly betegségek kezelésére nem létezik, csak a kis ambuláns kezelésekre. Az igazi kérdés tehát az, hogy a nagyobb beavatkozást igénylő betegségek esetén mikor fér hozzá egy piaci szervezésű rendszer az állami ellátórendszerhez. Ez viszont felveti azt a politikai kérdést, hogy aki fizet, az előrébb kerülhet-e a várólistán. Nem hibáztatom a politikát ebben, hiszen ez egy nagyon kényes kérdés, ugyanakkor egy 22-es csapdája is, hiszen ha az állami források szűkülésével egyre kevesebb pénz jut az egészségügybe, akkor szükség lehet pótlólagos források bevonására.
– A mezőgazdasági biztosítások is kaptak támogatást állami részről, de ott sem látszik a felfutás. Mi volt ennek az oka?
– Hogy az idén az állami támogatás kerete nem fogyott el teljesen, az az időzítéssel függ össze. Ha nem januárban, hanem májusban jövünk ki egy megoldással, bizonyos vonatok már elhagyják az állomást. A magam részéről viszont elégedett vagyok azzal, amit sikerült elérnünk, jónak tartom, hogy ezeket a biztosításokat kivették a biztosítási alól, és a 2013-as évben komoly fejlődést várok ezen a piacon.
– A többi vagyonbiztosításra viszont bevezetik a biztosítási adót. Mindenkit az érdekel a legjobban ezzel kapcsolatban, hogy mennyire fogják áthárítani a terheket a biztosítók a fogyasztókra?
– Alapvetően a piaci helyzettől függ majd, hogy ki, hol, milyen mértékben tudja vagy akarja a terhet áthárítani. A vállalati biztosításoknál elég kiélezett az árverseny ahhoz, hogy a megújítási időszakban a terhet beárazzák majd, és a cascoflottáknál is problémát okozhat a 15 százalékos teher kigazdálkodása. A lakossági területen a lakásbiztosításoknál viszont kicsi teret látok az áthárítási lehetőségre.
– Fontos változás a díjhirdetés liberalizációjáról szóló törvény tervezete, ami most van éppen a parlament előtt. Milyen változást hoz ez a kgfb-piacon?
– Nagyon örülünk annak, hogy ezt a törvényt remélhetőleg hamarosan megszavazzák, hiszen lényegesen rugalmasabb üzletpolitikát tesz lehetővé a biztosítók számára. A mai rendszer rákfenéje, hogy a meghirdetett díjakat se fel, se le nem lehet már módosítani egy éven keresztül, ami óriási kockázat a rendszer működése szempontjából, hiszen ha valaki nem megfelelően árazott, ennek a következményeként akár tönkre is mehet. A piaci verseny ezzel nem fog csökkenni, inkább színesedni fog, hiszen többen többször fogják különböző kampányokkal változtatni a díjaikat, és versenyezni egyes szegmensekért. A transzparencia miatt is sokan aggódtak, és addig, amíg valakinek egy napilap 200 oldalas tarifamellékletéből kellett kikalkulálnia a díját, ez valóban gondot okozhatott. Ma már viszont a kőbaltás korszak után mindenki az interneten nézi meg a díját, ilyen körülmények között a transzparencia nem sérül.
– A díjakra milyen hatással lesz ez?
– Önmagában a liberalizáció nem lesz hatással a díjakra, inkább a kárstatisztikák vagy az egyes biztosítók üzleti céljai alakítják majd a tarifákat.
– Most már valóban kimondhatjuk, hogy az idei lesz az utolsó kampány?
– Ezt minden évben elmondják az alkuszok, de ez téves tájékoztatás. Attól ugyanis, hogy a díjhirdetés nem csak az év végén lesz lehetséges, még a piac 70 százalékának a kötelezője az év végén jár le. A kampányt pedig nem az határozza meg, hogy mikor van díjhirdetés, hanem az, hogy az adott állománynak mikor van biztosítási évfordulója, ez pedig még hosszú ideig az év végére teszi a súlypontot.
Kisbenedek Péter (48)
-1983–1988 Közgazdaság-tudományi Egyetem, Budapest-1988–1991 Sancella Magyarország Kft.
-1991–1995 Philip Morris Hungary és Philip Morris S. A. Lausanne, Svájc, különböző (vezetői) pozíciók
-1995–1997 ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt., vezérigazgató-helyettes
-1998–2000 ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt., divízióvezető, vezérigazgató-helyettes
-2000–2003 Erste Bank Hungary Rt., vezérigazgató
-2003–2004 Postabank és Takarékpénztár Rt., elnök-vezérigazgató
-2003–2007 Erste Bank Hungary Nyrt., elnök-vezérigazgató
-2007–2008 Erste AG, Ausztria, igazgatósági tag
-2008– Allianz Hungária Zrt., elnök-vezérigazgató
-1988–1991 Sancella Magyarország Kft.
-1991–1995 Philip Morris Hungary és Philip Morris S. A. Lausanne, Svájc, különböző (vezetői) pozíciók
-1995–1997 ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt., vezérigazgató-helyettes
-1998–2000 ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt., divízióvezető, vezérigazgató-helyettes
-2000–2003 Erste Bank Hungary Rt., vezérigazgató
-2003–2004 Postabank és Takarékpénztár Rt., elnök-vezérigazgató
-2003–2007 Erste Bank Hungary Nyrt., elnök-vezérigazgató
-2007–2008 Erste AG, Ausztria, igazgatósági tag
-2008– Allianz Hungária Zrt., elnök-vezérigazgató -->
