A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

A tőzsde szerencsejáték?

Az Econventio friss felmérése szerint a tizenévesek többsége fontosnak tartja a takarékoskodást, a hitelkártyát viszont nem ismerik. Az államadósság mértékével kapcsolatban pedig a többség egyáltalán nincs tisztában.

Nem nevezhetők jónak a középiskolások pénzügyi ismeretei – ezt állapította meg az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) gazdaságtudományi karának felmérése, amelyet az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatóján ismertettek tegnap. A tesztet tavaly 5700, az idén pedig 10 500 diák töltötte ki, és mivel a két vizsgálat eredménye hasonló lett, a kutatás validnak tekinthető – mondta az eseményen Kovács Péter, az SZTE docense.

A diákok egy százas skálán mindössze 45 pontot értek el átlagosan, közülük a legjobban azok teljesítettek, akik az interneten szerezték be a pénzügyi ismereteiket, náluk gyengébben szerepeltek azok, akik az iskolában tanultak a pénzügyekről, és még gyengébben azok, akik a családból szerezték be az ilyen információkat. Ez azt mutatja, hogy a magyarországi felnőttek pénzügyi kultúrája sem lehet túl magas, ami azért is nagy probléma, mert a középiskolások pénzügyi ismereteinek legfőbb forrásai az otthon látottak.


A kutatók hat témakörben vizsgálták a tizenévesek ismereteit, a pénzügyekhez való hozzáállását és a pénzügyi intelligenciáját, ezek a munka világa, a makrogazdasági kérdések (országkockázat, infláció, adózás), a banki szolgáltatások, a megtakarítások és befektetések, a biztosítás és nyugdíj, valamint a hitelezés voltak. A leggyengébb eredményt a diákok az államadóssággal kapcsolatos kérdéseknél érték el. Az egy főre jutó magyarországi államadósságot három lehetséges válasz közül mindössze az ötödük tippelte meg helyesen, és arra a kérdésre is több mint 80 százalékban rosszul válaszoltak, hogy Magyarország, Görögország és Japán közül melyik államban a legmagasabb a GDP-arányos államadósság.

Nagy a káosz a tőzsde és a részvények témakörében is. A diákok 40 százaléka szerencsejátéknak tartja a tőzsdét, és kevesebb mint a negyede tudja, hogyan vásárolhat részvényeket. A Magyar Nemzeti Bankról pedig a diákok egyharmada azt hiszi, vállalati hitelezéssel és számlavezetéssel foglalkozik. A hitelkártyáról csak minden negyedik tizenéves tudja, mire való, és hogyan lehet kamatmentes vásárlásra használni, azt viszont tízből hatan tudták pontosan, mi is volt a 2011 végén 2012 elején elérhető „végtörlesztés”.


A diákok döntő többsége szerint fontos a takarékoskodás, 64 százalékuk szerint félre kell tenni valamennyi pénzt minden alkalommal, amikor az ember megkapja a fizetését, 28 százalékuk szerint pedig legalább akkor, ha a hó végén marad belőle. A megtakarításokkal, befektetésekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok átlagosan valamivel több mint fele volt egyébként helyes, a biztosításoknál pedig csaknem a kétharmada volt jó. A legtöbben tudják, hogyan kell egy koccanásos balesetet bejelenteni a biztosítónak, és majdnem minden második diák tudja, mi az a baleseti adó.

Az is érdekes, hogyan képzelik a középiskolások a felsőfokú tanulmányaik finanszírozását. A legtöbben – 44 százalék – szülői támogatásból szeretné fedezni a költségeket, 28 százalékuk pedig diákmunkát vállalna ennek érdekében. A diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná, pedig a jelenleg kínált konstrukciók kamata igazán kedvező.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek