Pénz- és tőkepiac

Az USA nem az adófizetők pénzéből mentené a bankokat

A bankok szanálása a cél újabban, nem a közpénzből való megmentésük – mondta Fekete-Győr András, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vezérigazgatója az intézmény által rendezett konferencián.

Magyarországon 1996 és 2003 között volt egy ilyen szanálási keret, ami sajnos megszűnt. A hazai bankcsődök esetében az OBA gyorsan ki tudta fizetni a betéteseket, ezek azonban fájdalmasan érintették a többi szereplőt, hiszen az alap forrásait pótolni kellett, a szanálás ennél olcsóbb és jobb megoldás lenne.


Azokról a lépésekről beszélt Fred Carns, az Egyesült Államok betétbiztosítási alapjának igazgatója, amelyek abban segítenek, hogy a betétek védelme ne kerüljön pénzbe az adófizetőknek. A bankoknak ezért megnövekedett tőkekövetelményeknek, likviditási követelményeknek és szigorúbb felügyeletnek kell megfelelni. A Dodd-Frank törvény részletezi, mi számít kockázatnak, automatikusan kijelöli, mely bankoknak kell nagyobb mértékű tartalékokat képezni, mivel rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. Létrejött egy úgynevezett pénzügyi stabilitást felügyelő tanács (FSOC), amely javaslatokat tehet, ezzel csökkenteni szeretnék a pénzügyi stabilitási kockázatokat.
Korábban szövetségileg biztosított bankok voltak, nem lehetett a hitelintézeteket csődgondokság alá venni. Most minden nagyobb banknak el kell készítenie egy úgynevezett végrendeletet, amely hiteles tervet tartalmaz a csőd esetén történő rendezésre. Ha ez nem tűnik hitelesnek, többlettőkét kérhetnek be a hatóságok. Az adófizetőket meg kell védeni attól, hogy viseljék a bankok veszteségét, ezt a befektetőknek kell viselni. Olyan megoldás is szóba jöhet, hogy a betétbiztosító átveszi a cég vezetését, a leánycégeket eközben átviszik egy híd-cégbe, a veszteségeket pedig a részvényesekre tolják át. A bankok felvehetnek hitelt is egy alaptól, de ezt vissza kell fizetnie később például üzletrészek eladásából.


A betétbiztosítási rendszert is megerősítették az USA-ban, ma már 250 ezer dollárig biztosítják a betéteket, emellett a tartalékok mennyiségét is megszabhatja a betétbiztosító. Korábban egy bizonyos szint fölött vissza kellett adnia a bankoknak a betétbiztosítási alap vagyonából, most már ilyen kötelezettsége nincs. A válság során felmerült a kérdés, mekkora alapra lenne szükség ahhoz, hogy fizetőképes maradjon a betétbiztosító, a számítások szerint ehhez arra van szükség, hogy a biztosított állomány 2 százalékának megfelelő vagyont kezeljen az alap – mondta Carns.

bankcsőd válság betétbiztosítás
Kapcsolódó cikkek