Változó hitelezési feltételek

Enyhültek a háztartási hitelek feltételei a harmadik negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett hitelezési felméréséből. A bankok ugyan az előző negyedévben még úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak érdemben változtatni a háztartásoknak kínált kölcsönök feltételein, végül az ötödük mégis lazított a lakáshiteleknél. A fogyasztási hitelek esetében is többen lazítottak, mint ahányan szigorítottak, és a következő negyedévekben is enyhülhetnek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek feltételei.

Bár a bankok előzetes várakozásai arról szóltak, hogy a kereslet is élénkül majd a harmadik negyedévben kölcsönök iránt, végül azonban csak a hitelintézetek nettó értelemben vett tíz százaléka tapasztalt némi felfutást a lakáshitelezésben, a fogyasztási hiteleknél pedig még kevesebben észleltek élénkülést. A jövővel kapcsolatban viszont optimisták a hitelintézetek, döntő többségük arra számít, hogy a lakáshiteleknél erősödik majd a kereslet, és a fogyasztási hitelek felfutásában is sokan bíznak. A lakáshitelekkel kapcsolatos pozitív várakozások oka az új támogatott hitelek bevezetése, ezek maximális piaci kamata jelenleg 13 százalék körül lehet, de az öt évre szóló állami kamattámogatásnak köszönhetően a kamatszint az első évben 8 százalék körül alakul, és még a támogatás vége felé is 9-10 százalék körül alakulhat majd.

A vállalati hitelek feltételei ezzel szemben szigorodtak a harmadik negyedévben több ponton is. A maximális hitelnagyság csökkent, a kamatfelár és a kockázati prémium viszont nőtt, emellett történtek szigorítások a szerződéses kötelezettségvállalás mértékében, a fedezeti követelményekben és a minimális hitelképességi szintben is. A rövid távú hitelekre egyre nagyobb a cégek kereslete, a hosszú távú és beruházási hitelek viszont továbbra sem fogynak. A hitelintézetek nettó értelemben vett 41 százaléka jelezte, hogy csökkent a beruházási hitelek iránti igény, ilyen nagymértékű visszaesés utoljára 2009-ben volt ennél a kölcsöntípusnál. A vállalati hitelek feltételein egyébként a bankok többsége nem kíván változtatni, vagyis marad a szigor, és szintén többségben vannak azok a hitelintézetek, amelyek a kereslet élénkülését várják a rövidebb és hosszabb vállalati hiteleknél is.

A jegybank korábban közölt adatai szerint egyébként a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó törlesztők voltak szeptemberben, a tranzakciók eredőjeként 40,3 milliárd forinttal csökkent a náluk lévő hitelállomány. Az előző hónaphoz képest a forint- és devizabetéteik állományaikat egyaránt összesen 11,5 milliárd forinttal csökkentették. A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, a tranzakciók eredőjeként hitelállományuk összességében szerény 11,2 milliárd forinttal nőtt, betéteiket viszont 6,1 milliárd forinttal csökkentették, mert a devizabetét kivonás összege meghaladta a forintbetétek növekedését.

A csökkenésben szerepet kaptak az állami adóssegítő programok is. Ezek keretében a bankok 55 milliárd forintnyi devizahitelt váltottak át forintra.

Emellett az árfolyamrögzítés is elindult, szeptember végéig 63,1 ezer gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek meg.

A csökkenésben szerepet kaptak az állami adóssegítő programok is. Ezek keretében a bankok 55 milliárd forintnyi devizahitelt váltottak át forintra.

Emellett az árfolyamrögzítés is elindult, szeptember végéig 63,1 ezer gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek meg.-->