Katasztrófa szélén a Castrók országa, vészterv készül, a nagy szomszéd ugrásra készen áll
Magas rangú mexikói illetékesek naponta egyeztetnek washingtoni kollégáikkal Kuba olajellátásáról, egyelőre azonban nem derült ki, hogyan tehetik meg ezt anélkül, hogy elkerüljék a beígért amerikai vámokat. A havannai kormány közben már készül a vésztervvel az energiahiányra, a jövő hétre ígérnek részleteket.
Donald Trump amerikai elnök január végén fenyegette meg vámokkal mindazokat, akik olajat szállítanak Kubába, és ezzel a rendeletével sarokba szorította Mexikót.
A szigetországban már korábban is mély volt a gazdasági válság, Nicolás Maduro elfogásával és a venezuelai olaj értékesítésének amerikai kézbe kerülésével azonban a helyzet katasztrofálissá vált, mert ezzel sem olajat, sem pedig pénzt nem kap korábbi legfőbb beszállítójától.
Szakértői becslések szerint az ország már akkor is csak 15-20 napra elegendő készletekkel rendelkezett, és korábbi szövetségesei, például Oroszország már régen magára hagyták.
Mexikó szeretné elkerülni az amerikai vámokat
A Reuters több forrásból megerősített értesülései szerint mexikói illetékesek azt próbálják tisztázni, van-e mód ellátniuk a létfontosságú energiahordozóval Kubát anélkül, hogy kockáztassák az új vámokat. Egyelőre nem világos, sikerül-e megoldást találniuk, amire azért lenne szükség, mert a venezuelai olaj elvágásával Mexikó lett Kuba legfontosabb olajforrása.
„Szinte mindennaposak az egyeztetések” – mondta egy neve elhallgatását kérő forrás a brit hírügynökségnek. „Mexikó nem akarja, hogy vámokkal terheljék, ugyanakkor kitart a politikája mellett, hogy segíti a kubai embereket” – tette hozzá.
A héten már
António Guterres ENSZ-főtitkár is figyelmeztetett, hogy humanitárius „összeomlás” fenyeget,
ha Kuba nem tudja beszerezni a szükséges mennyiségű olajat.
Az Egyesült Államok is segít a katolikus egyházon keresztül
A források szerint amint sikerül megállapodni az Egyesült Államokkal, Mexikó azonnal bármelyik pillanatban kész útnak indítani egy üzemanyaggal teli tankert, valamint élelmiszert és más, humanitárius segélynek minősülő ellátmányt Kubába.
„Mély humanitárius válságot okozhat vámok kivetése azokra az országokra, amelyek olajat szállítanak Kubának” – hangsúlyozta egy hete Claudia Sheinbaum mexikói elnök, aki szerint „ez a krízis közvetlenül érinti a kórházakat, az élelmiszereket és más alapvető szolgáltatásokat a kubai nép számára”. „Ezt a helyzetet el kell kerülni a nemzetközi jog tiszteletben tartásával és párbeszéddel” – tette hozzá.
Bár Washingtonnak elemzők szerint egyértelműen a kubai kommunista rezsim megdöntése a célja, az amerikai illetékesek is tisztában vannak azzal, hogy egyre romlik a humanitárius helyzet a szigetországban. Az amerikai külügyminisztérium ezért csütörtökön bejelentette, hogy újabb hatmillió dolláros segélyt nyújt Havannának.
Ezzel kilencmillió dollárra nő az az összeg, amelyet az Egyesült Államok október, a Melissa hurrikán pusztítása óta biztosít a szigetországnak. A pénzt a katolikus egyháznak adják, és a külügyminisztérium tudomása szerint
a kommunista hatóságok eddig nem avatkoztak a segély elosztásába.
Carlos Fernandez de Cossio kubai külügyminiszternek megvan a véleménye a döntésről. „Elég képmutató dolog drákói kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, amelyek megtagadják az alapvető gazdasági feltételeket millióktól, majd levest és konzerveket ígérni néhánynak” – írta a közösségi médiában.
Kuba vésztervvel készül az akut hiányra
Kuba importból fedezi az energiaszükségleteinek kétharmadát, a hiány miatt egyre súlyosabbak az egyébként is mindennapos áramkimaradások, a kutaknál hosszú ideig kell várakozni üzemanyagra, ha van egyáltalán.
A kormány vésztervvel készül az „akut üzemanyaghiányra”, részleteket a jövő hétre ígér Miguel Diaz-Canel elnök. Az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítása szerint csütörtöki sajtótájékoztatóján csak annyit mondott, hogy a szigetország fokozni fogja a napenergia-termelést és megújuló erőforrásokat fog használni, hogy biztosítsa az áramellátást a létfontosságú szolgáltatásokhoz, beleértve
- a kórházakat,
- az idős otthonokat
- és az elszigetelt régiókat.
Kuba napelemekből mintegy 1000 megawattot, vagyis nappali termelésének 38 százalékát állítja elő.
A napelemeket az elmúlt két évben Kína támogatásával telepítették.
Diaz-Canel közölte azt is, hogy dolgoznak a hazai olajkitermelés fokozásán és a tárolókapacitás bővítésén is az önellátás erősítése érdekében, de Kuba változatlanul fenntartja magának a „jogot” arra, hogy olajat importáljon. Kérdés, hogy kitől.
