Rosszul ébredt a forint

Az eurót hétfőn reggel 296,7 forinton jegyzik, amire a hajnali 296 alatti kurzusról esett a hazai deviza. A forint leginkább belföldi kockázatok miatt esik, hiszen a külpiaci hangulat nem mondható negatívnak. A forint múlt pénteken került héthónapos mélypontra az euróval szemben, 297-es kurzus felett.

A forint piacát a pénteki napon is az eladók uralták, a gazdasági miniszter megjegyzései által kiváltott csütörtöki gyengülés folytatódott – írják a CIB Bank közgazdászai. A forint leértékelődése pénteken már az állampapír-piacot sem hagyta érintetlenül, a hozamok 10-15 bázisponttal ugrottak meg. Szerintük egyértelmű, hogy a jegybank élén és a monetáris politikában várható változások nem tesznek jót a hazai deviza megítélésének. Megjegyzik, a piac elkezdte pozícionálni magát a gyengébb árfolyamra.

Pénteken az NGM államtitkára Pleschinger Gyula kijelentette, hogy a kormánybank nincs árfolyamcélja, de megerősítette, hogy a kormány és a jegybank között „stratégiai” együttműködést kell létrehozni. Az MNB által bevezetendő eszközök között a másodpiaci állampapír vásárlást, vállalati kötvényvásárlást, a kereskedelmi bankoknak nyújtott hiteleket említette, és hangsúlyozottan magánvéleményként felvetetette a tartalékok után fizetett kamatok mérséklését. A devizakötvény kibocsátással kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az év első 3-4 hónapja alkalmas lehet a piacon való megjelenésre, és egy kibocsátás nagyságrendje 2 milliárd euró körül alakulhat. A CIB elemzői kiemelik: az idei évben az ÁKK 4,5 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátását tervezi.

A Pleschinger által felvetett eszközök nem újak, a fejlett jegybankok is alkalmazzák, az azonban kérdéses, hogy a magyar viszonyokra hogyan lehet adaptálni – jegyzik meg.

A Raiffeisen Bank elemzői szerint a forint korrigálhatja valamelyest az elmúlt két nap intenzív esését, de a jegybankelnök váltással kapcsolatos aggodalom továbbra is ingoványos talajt ad a kereskedésnek. „Márciusi euró előrejelzésünk 300 forint, de addig e szint fölé is mehet bőven az árfolyam” – vélekednek.

A magyar gazdaságnak a versenyképessége javulásához alacsony alapkamatra és gyenge forintra van szüksége – magyarázta lapunknak Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. Ennek eszköze egyelőre a verbális infláció, ezt alkalmazza a cseh jegybank is. A bankoknak és a devizahiteleseknek a forintgyengülés kockázatot jelent, de a végeredmény még számukra is kedvezőbb lehet, hiszen a gazdaság így hosszú távon jóval erősebbé válhat.

Ha úgy sikerül gyengíteni a forintot és csökkenteni a kamatot, hogy közben a versenyszférában sikerül elkerülni a pánikot, úgy az ország 2 éven belül érezheti „J-görbe-hatásból” származó előnyöket. Nagy a valószínűsége, hogy a jegybank új vezetése az államadósság nagyobb részét fogja finanszírozni, így növelve a likviditást. Ugyanezt teszik várhatóan az államhoz közel álló pénzintézetek is, amelyek várhatóan szintén bővíteni fogják mérlegüket – véli Tatha Ghose.