Nem minden lakást árvereznek a bankok
A változás hátterében a PSZÁF szerint az áll, hogy a kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az árveréseken elérhető ár túlságosan, így az ügyletek a bankok számára csak komoly veszteséggel zárhatók, sőt sok az eredménytelen kényszerértékesítés is. Emellett – szögezi le a PSZÁF – a folyamat hosszú és költséges, és pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben. Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, mint a kényszerértékesítés, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának 2012. első félévében tapasztalt enyhe, és az ismert adatok szerint lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat, hogy a Nemzeti Eszközkezelő is elkezdte nagyobb mértékben megvásárolni az ingatlanokat, ettől a hitelintézetek a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak.
A kényszerértékesítési tilalom 2011. harmadik negyedévében történt feloldása óta a bankok 17160 lakást árvereztettek el, minden negyedévben 100-110 ezer körüli ingatlan kerül be abba a körbe, amire – ha nem lenne kvóta – el lehetne rendelni a kényszerértékesítést. Az idei első negyedévben is több mint 110 ezer fedezetül felajánlott ingatlan esetében haladta meg a jelzáloghitel késedelme a 90 napot.


