Valami nincs rendben az orosz aranytartalékkal: Putyinék két kézzel szabadulnak a tömböktől – ilyen még nem történt az ukrán háborúban
Az orosz jegybank továbbra is aranyat ad el tartalékaiból: április végére az állomány a legalacsonyabb szintre csökkent Ukrajna teljes körű inváziója óta. Az értékesítések akár több mint négymilliárd dollárt is hozhattak – mutatott rá a Bloomberg.
Az orosz aranytartalék az év eleje óta 900 ezer unciával, május 1-jére 73,9 millió unciára csökkent a jegybank adatai szerint. Ez a legalacsonyabb szint 2022 februárja óta, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Az arany ára idén rekordot döntött, az első négy hónapban átlagosan mintegy 4800 dollár volt unciánként.
Ha a jegybank piaci áron adta el a nemesfémet, az értékesítések körülbelül 4,3 milliárd dollárt hozhattak.
A központi bank tavaly kezdte csökkenteni aranyállományát, miután a pénzügyminisztérium aranyat és devizát adott el a Nemzeti Jóléti Alapból, hogy segítsen fedezni a gyengébb energiabevételek miatt keletkezett költségvetési hiányokat. A Crypto Breafing tájékoztatása alapján az alap nevében végrehajtott fizikai aranyértékesítések 2025 novemberében kezdődtek, és az ütem azóta gyorsult. Csak 2026 áprilisában 200 ezer unciával csökkent az állomány, ami több mint két évtizede a legnagyobb egyhavi visszaesés.
Az úgynevezett tükörmechanizmus keretében a jegybank megfelelő ellenirányú műveleteket hajt végre a belföldi piacon, hogy ellensúlyozza ezeknek a kormányzati tranzakcióknak a rubelre és a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását.
Április volt a negyedik egymást követő hónap, amikor csökkentek a tartalékok.
A jelenlegi felhasználási ütem mellett Oroszország havonta nagyjából 225 ezer uncia aranyat értékesít. A fennmaradó 73,9 millió uncia ezen az ütemen még évtizedekre elegendő tartalékot jelentene.
A 2002 óta legjelentősebb aranytartalék-csökkenés ugyanakkor jól látható fordulatot jelez Oroszország korábbi pozíciójához képest, amikor még jelentős aranyfelhalmozónak számított.
Oroszország készült a háború miatti nehéz helyzetre: bevásárolt aranyból
Oroszország éveken át építette a világ egyik legnagyobb állami aranykészletét, tudatosan csökkentve függőségét a dollárban denominált eszközöktől a 2014-es első szankciós kör után. A jegybank az elmúlt évtized nagy részében nettó aranyvásárló volt, és olyan tartalékokat halmozott fel, amelyeknek szankcióálló pénzügyi erődként kellett szolgálniuk.
Az orosz jegybank korábban a világ legnagyobb állami aranyvásárlója volt: az ország bányászati termelésének szinte egészét felvásárolta 2020 elejéig.
Két évvel később az a vállalása, hogy újraindítja a vásárlásokat, segített felszívni a kínálat egy részét, amelyet a szankciók miatt már nem lehetett exportálni, de a jegybank soha nem tért vissza a nagy volumenű vásárlásokhoz.
Az orosz gazdaság pénzre éhes
Oroszország költségvetési hiánya 2026 márciusának végére 4,6 ezermilliárd rubelre duzzadt. Ezt két, ellentétes irányba ható folyamat okozta: csökkentek az olaj- és gázbevételek, miközben nőttek a katonai kiadások.
A Kreml költségvetése rendkívüli nyomás alatt áll: a 2026-os hiány közel kétszerese a tavalyinak. Március elején a háborús kiadások meghaladták a szociális juttatásokat, és rekordgyorsasággal merítik ki a Nemzeti Jóléti Alapot. Emiatt az arany és a maradék jüan a bank fő eszköze maradt.
Az orosz gazdaság 1,8 százalékkal csökkent az év első két hónapjában, amiben a központi bank szigorú monetáris politikája is szerepet játszott.
Már Vlagyimir Putyin orosz elnök is magyarázatot és lépéseket követelt a döntéshozóktól a Bloomberg összefoglalója szerint. A központi bank azonban főként az infláció miatt aggódik, korábban a lassulást ideiglenes jelenségnek nevezte, ahogy a háztartások és vállalkozások alkalmazkodnak a magasabb adókhoz.
A kormányzati költekezéssel és az iráni háborúval kapcsolatos bizonytalanság ugyanakkor egyelőre megakadályozta, hogy a jegybank agresszívebben lépjen. Bár az iráni háború miatt erősödő rubel enyhíthet az inflációs nyomáson, a költségvetés bevételeinek nem kedvez, hiszen az olajat dollárban árazzák. Az erős rubel olcsóbbá teszi az importot, ám ezt az Oroszország ellen bevezetett szankciók nehezítik. A konfliktusnak ráadásul az energia mellett más területeken is lehet árfelhajtó hajtása.
A jegybank szerint a strukturális költségvetési hiány növekedése feszesebb monetáris politikát követelhet meg, mint az alapforgatókönyv.
Az orosz központi bank 0,5 százalékkal, 14,5 százalékra csökkentette az alapkamatot áprilisban, hogy enyhítse a lassuló orosz gazdaságra nehezedő nyomást, miközben megőrzi az óvatosságát is a bizonytalan nemzetközi környezetben. A lépés összhangban van a várakozásokkal, ám ennek kapcsán a jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a mögöttes árnövekedési ütem még nem mérséklődött.
Drágább az orosz gáz exportja Putyinéknak
A bevételek apadnak. Ezt mutatja a Világgazdaság cikke is, ami szerint egyre komolyabb gazdasági problémát jelenthet Oroszországnak az, hogy elveszíti legfontosabb LNG-piacát, Európát. A Reuters iparági forrásokra és elemzőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz ázsiai átirányítása jelentősen csökkentheti Moszkva bevételeit, mert a szállítási költségek legalább megduplázódhatnak.
Az Európai Unió 2027 elejétől teljesen kivezetné az orosz LNG-importot az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciós politika részeként. Ez újabb súlyos csapás lehet az orosz energiaszektornak, amely már így is jelentős bevételkiesést szenvedett el az európai vezetékes gázexport visszaesése miatt.
Vlagyimir Putyin már március elején jelezte, hogy Oroszország akár azonnali hatállyal leállíthatja a gázszállításokat Európa felé, és inkább hosszabb távú megállapodásokat kötne más országokkal. A gyakorlatban azonban ez jóval nehezebbnek bizonyul.
Alekszej Belogorjev, a moszkvai Energia- és Pénzügyi Intézet kutatási igazgatója arra világított rá, hogy az európai szállítás költsége átlagosan 1-1,5 dollár millió brit hőegységenként. Indiába ugyanez már 2,5-5 dollár között mozoghat, átlagosan nagyjából 3 dolláros költséggel.
Valami nem stimmel: Putyin azonnali döntést hozott az aranyról, korlátozzák az exportot – májustól él az új szabály
Oroszország május 1-jétől szigorítja a finomított aranyrudak kivitelét, fokozottan ellenőrzi a nemesfémforgalmat. A vállalatok és a bankok egy része azonban továbbra is mentesül az aranyexport korlátozása alól.
