BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több lábon áll a Díjbeszedő

Sikeresnek bizonyult a Díjbeszedő Holding Zrt. több lábon állást célzó stratégiája, hiszen a társaság 2007 óta közel duplájára tudta emelni árbevételét – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán vezérigazgató. Közölte: a következő hároméves stratégia további árbevétel-növekedést tűzött ki célul, és a cég – elsősorban a régióban – terjeszkedne külföldön is

- A társaság 2007-ben alkotta meg új, ötéves stratégiáját, amelynek célja a tevékenység kiterjesztése, a több lábon állás megteremtése volt. Mennyiben sikerült ezt megvalósítani?
- A célunk valóban az volt, hogy egy budapesti orientációjú, közüzemi számlázási szolgáltatásokat nyújtó cégből több lábon álló szolgáltató csoporttá váljunk. Azóta – organikus és akvizíciós fejlődés útján – nagy lépéseket tettünk: az 1949 óta működő mérőolvasási és összevont számlázási terület mellett három új üzletágat is kiépítettünk. Az első a faktorálás és követeléskezelés, amelyet nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező cégeknek, bankoknak nyújtunk. A második a már 100 millió fölötti küldeményszámmal dolgozó nyomdai terület, a harmadik pedig az elektronikus számlavezetés, amelynél – a Díjnet.hu-n keresztül – már több mint 200 ezer ügyféllel rendelkezünk. A több lábon állás mellett sikeresen jelenünk meg külföldön is: Romániában működnek nyomdáink, és előkészület alatt áll a csehországi és szlovákiai megjelenés is. A tevékenységi kör kiterjesztése mellett az árbevételünket is sikeresen növeltük: a 2007-es 7 milliárdról mostanra 13 milliárd forint környékére nőtt, annak ellenére, hogy a stratégia elkészítését követően nem sokkal kedvezőtlen fordulat következett be a gazdasági környezetben.

- Mit tartalmaz az új stratégia?
- A bizonytalan környezet miatt most nem öt-, hanem hároméves stratégiát fogadtunk el: ebben az árbevétel további emelése szerepel – a terv hároméves távon a 17 milliárd elérése –, stagnálás közeli gazdasági környezetet feltételezve. Ami pedig az irányokat illeti: szeretnénk a mostaninál jóval nagyobb hangsúlyt helyezni az elektronikus területre, komolyabb erőkkel megjelenni a régiós piacokon, Magyarországon pedig ki kívánjuk használni a postai liberalizációból adódó lehetőségeket is.

- Az elmúlt év hogyan alakult a pénzügyi eredmény szempontjából?
- A kérdés még korai, hiszen a végső eredményünket nagyban befolyásolja, hogy végül mekkora értékvesztéssel kell számolnunk a megvásárolt követeléseken, ennek az adatnak pedig még közel sem vagyunk birtokában. A tervezett 13 milliárd forintos, csoportszintű árbevételt viszont biztos, hogy elértük, és a 9-10 százalékos elvárt tőkemegtérülést is teljesíteni tudjuk. A cég tőkehelyzete stabil, hitelkitettsége pedig nincs.

- A követeléskezelési üzletág mennyire prosperál?
- Mára kissé stabilizálódott a helyzet ezen a területen: 2010 volt a leghektikusabb és a legrosszabb év, ám azóta eljött egy kisebb nyugvópont a lakossági ügyfeleknél. Követelésekhez egyébként 2010-2011-ben lehetett a legkedvezőbb feltételekkel jutni, akkor nagyon olcsón be lehetett vásárolni ingatlanfedezet nélküli csomagokból. Viszont lassan eljutunk oda, hogy – 4-5 éves futamidejű hitelekről lévén szó – kezd fogyni a portfólió, így a következő évek elsősorban már a jelzáloggal fedezett követelésekről szólhatnak majd.

- A követeléskezelésen belül hogyan oszlanak meg a bevételek?
- Itt két fő elemről lehet beszélni. Az egyik a még le nem járt követelések átvétele: itt a szolgáltató számára nagy előny, hogy megszabadul egy sor járulékos költségtől, viszont az eredeti számlaértékhez közel értékesíteni tudja a csomagot. A másik a lejárt követeléseké, ahol jóval alacsonyabb ár mellett, fedezetlen tartozásokat vásárolunk, és kizárólag jogi úton járunk el. A portfóliónkban előbbi jelenti a jóval nagyobb szeletet: 2012-ben 75-80 milliárd forintnyi ilyen követelést vettünk meg, míg lejárt tartozásból hozzávetőlegesen 13 milliárdot.

- A külföldi terjeszkedésnek melyek lehetnek az irányai, és mekkora lehet a külföldi érdekeltségek szerepe az árbevételen belül?
- Az online és a mobilalapú szolgáltatások azok, amelyekkel a külföldi piacokon könnyű megjelenni, hiszen egyrészt ez még nem teljesen telített piac, és ehhez a területhez nem kell kiépíteni drága hálózatot sem. Romániában már az idén elindul a szolgáltatásunk, ahol stratégiai szövetséget kötöttünk egy elszámolóházzal, a mobilfizetési szolgáltatással pedig – mint már említettem – Csehországban és Szlovákiában jelenünk meg. A földrajzi irányokat illetően pedig elsősorban a régióban gondolkodunk, hiszen a méreteink nem nagyon tesznek kifizetődővé egzotikus irányú terjeszkedést. Ami pedig a külföldi leányok súlyát illeti: jelenleg a 13 milliárdos árbevétel 10 százaléka származik külföldről: ha ezt az arányt középtávon duplázni tudnánk, azzal elégedettek lennénk.

- Az árbevételen belül mekkora szeletek jutnak az egyes üzletágaknak, és ez hogyan változhat?
- Jelenleg 20-25 százalék a nyomdai üzletág részesedése, 50 és 55 közötti a követelésvásárlásoké, 15-20 százalék a hagyományos tevékenységé, a maradék pedig az elektronikus szolgáltatásoké. A jövőt illetően úgy gondolom, hogy az elektronikus és mobil számlabemutatási és fizetési szolgáltatások súlya nő majd kiemelkedően.

Névjegy

Kovács Zoltán (39) 2006 óta Díjbeszedő Holding vezérigazgatója és igazgatósági tagja, a csoport stratégiai irányítója. Szakmai életének első tíz évében befektetési bankárként dolgozott, a HVB Bank Hungary vállalati pénzügyek üzletágának igazgatója, ezt megelőzően a CA-IB Tőkepiaci Rt. igazgatója volt. Tőkepiaci és vállalatfelvásárlási tranzakciókat irányított Magyarországon és a Közép-Kelet Európai régióban. A Concorde Értékpapír Rt.-nél igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be korábban. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, nős, négy gyermek édesapja.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.